A végrehajtása alapvetően azt feltételezni, hogy az adós részéről nem történt önkéntes teljesítés. Az adójogban ingatlan-végrehajtásának akkor van helye, ha az adótartozás az 500 ezer forintot meghaladja, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás a végrehajtás alá vont ingatlan értékével arányban áll. Az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó lakhatását közvetlenül érintő ingatlan csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre. A fentiek tehát azt jelentik, hogy az adóhatóság – mielőtt ingatlan végrehajtásra kerülne sor - először a bankszámlát inkasszózza, ingóságot kísérel meg végrehajtani (a gépjárműfoglalás tipikus esete), az adós munkabéréből eszközöl levonásokat és amennyiben ezek nem vezettek eredményre, az adós ingatlanát helyezi végrehajtás alá.

A vagyonosodási vizsgálat menete

Amennyiben a vagyonosodási vizsgálat fogalmára lennénk kíváncsiak, ezt sehol sem találhatjuk, mivel ez a köztudatban keletkezett kifejezés azon adóellenőrzésre, amely kizárólag a magánszemély vagyongyarapodását vizsgálja. Ilyen jellegű vizsgálatról akkor beszélünk, ha az adóhatóság SZJA, EHO illetve különadó ellenőrzést rendelt el. A vagyonosodási vizsgálatokra sokan úgy gondoltak, mint a kiemelkedően gazdag emberek eltitkolt, adózatlan jövedelmeire specializálódott vizsgálatra. Ez a tévhit addig élt, míg orvosok, nyugdíjasok, egyetemisták is megkapták az adóhatósági megbízólevelet, így elmondhatjuk, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok igen széles kört érintenek a kiemelten nagy jövedelemre szert tett adózóktól a középosztályig.