A jogkövetési vizsgálat kockázatai

Segítünk eldönteni, hogy egy jogkövetési vizsgálat veszélyes lehet-e vállalkozására nézve.

Szükség esetén teljeskörűen képviseljük a jogkövetési vizsgálat során a bírságok és a további adóellenőrzés elkerülése érdekében.

Szakmai tudásunkat 20 éves, napi szintű NAV-os tapasztalataink és információink segítik, hogy a legjobb eredményt érjük el az Ön számára. "Mi nem csak a jogszabályokat ismerjük, hanem az aktuális NAV gyakorlatot is!"

 

MIÉRT INDULHAT CÉGÜNK ELLEN JOGKÖVETÉSI VIZSGÁLAT ÉS MI LEHET A CÉLJA?

Egy NAV ellenőrzés indulásának lehetnek egyszerű és drámai okai is. Azt fontos tudni, hogy az online számlaadat szolgáltatás és az egyéb kontrolladatok (például ha külföldre értékesítünk vagy külföldről szerzünk be, ebben az esetben VIES adatok) miatt az adóhivatal a bevallásaink valódiságát nagyságrendileg tudja elemezni. További fontos szempont a NAV számára az alkalmazottak be és kijelentése és a járulékbevallás összhangja. Ezenkívül újból tapasztaljuk, hogy sok esetben indul vizsgálat rosszindulatú bejelentés okán is.

1, Megvalósult-e a gazdasági esemény? A társaság valós gazdasági tevékenységet folytat-e?
A vizsgálatok egyik legfontosabb irányultsága a gazdasági események valódiságának vizsgálata. Ez a vizsgálat elsősorban a befogadott (szállítói) számláinkra vonatkozik, természetesen a számlát kiállító partnernél további vizsgálat folyik - ha elérik - hogy kiderítsék valóban ő teljesített-e, illetve valóban volt-e rá akár személyi feltétele, kapacitása, tudása. Ebben az esetben nem elég a számla és a szerződés, hanem a szerződés teljesítését be kell tudnunk mutatni az adóhivatal számára, ha biztosra akarunk menni.
A legtöbb cég itt elköveti azt a hibát, hogy lesöpri az adóhivatali kérdéseket és arra az álláspontra helyezkedik miért kellene neki bármit bizonyítania, miközben van szerződése, számlája és átutalással fizette ki az alvállalkozót. Ez nem jó taktika, emiatt sajnos nagyon sok jogkövetési vizsgálat fordul át adóellenőrzéssé, ahol ha megállapítják, hogy nem jött létre a gazdasági esemény a levont “ÁFA” összegén túl akár 200%-os adóbírságot is fizethetünk.

2, VIES eltérés
A VIES eltérés az Únióból beszerzett és Únióban értékesített áruk, szolgáltatások kontrolladata amit Magyarországon az ÁFA bevallás A60-as lapja tartalmaz. Mi lejelentjük a partner társaság nemzetközi adószámát és az gazdasági kapcsolat értékét és ugyanezt megteszi az uniós partner is. Amennyiben a leadott értékek között eltérés mutatkozik vagy valamelyik társaság ezt nem jelenti le, abban az esetben számíthatunk ellenőrzésre. Az eltéréseknek egyébként lehet teljesen érthető oka is, mivel a partnerek eltérő időszakokba tehetik be ugyanazon ügyletet, de lehet akár egészen más adóelkerülési szándék is mögötte. Az adóhivatal az adóelkerülésre utazik inkább, de ha valamilyen tévedés, elírás van akkor kötelez annak a kijavítására.

Mégis hol lehet az adóelkerülés?

Mivel Unión belül az ÁFA-t a beszerző adóalany fogja megfizetni, ezért a szállító nettó összegben fogja a számlát kiállítani és a nettó összeget fogja kérni. Itt jön a sokszor hallott kifejezés, “Hozz egy uniós céget és akkor nettóért megkapod az árut.” Na ennek nem szabad bedőlni, mert így mind a 3 félnek problémája lehet belőle. A következő terület lehet ha az áru papíron ki van számlázva egy uniós cégnek, de az nem megy ki. Ebben az esetben nagy eséllyel egy raktárkészlet ÁFA nélküli értékesítését keresi az adóhivatal (tehát a következtetése, hogy az áruk itthon feketén lettek eladva és ezt akarja a társaság kitisztázni). Amennyiben a társaság a külföldről érkező árut nem szerepelteti a bevallásában akkor pedig azt vizsgálja a hivatal, hogy nem-e fekete értékesítésről van szó, ahol az ÁFA-t nem akarja a beszerző megfizetni.

3, Foglalkoztatotti bejelentések és járulékbevallások közötti eltérés
Nagyobb számú foglalkoztatott esetén gyakrabban fordul elő, de akár mindössze egy ügyvezetővel rendelkező cégnél is találkoztunk ilyen ellenőrzéssel. Az alkalmazottak jogviszonyát illetve a foglalkoztatás mértékét be kell jelenteni, illetve ha egy dolgozó kilép akkor le kell zárni azt. Az állományban lévő dolgozókról pedig havi szinten járulékbevallást kell beküldeni. Ez a járulékbevallás tartalmazza a dolgozókat is, tehát nem csak egy összegben tartalmazza valamennyi dolgozó járulékát. A leggyakoribb eset, hogy elmarad egy dolgozó bejelentése vagy kijelentése, de azért sokszor lehet találkozni azzal is, hogy a számfejtésből és a bevallásból kimarad egy vagy több dolgozó. Ebben az esetben ezeket a jogviszonyokat kell egyeztetni és elvégezni a bejelentéseket, törléseket vagy akár az önellenőrzéseket időben. A járulékellenőrzéshez tartozik, de majd a bejelentéseknél foglalkozunk azzal az esettel, amikor az adóhivatal arra kíváncsi, hogy a munkavállalók a valós munkakörülményeik szerint vannak-e bejelentve

4, Kata alanyok vizsgálata
A KATA (Kisadózó Vállalkozások Tételes Adója) vizsgálatok mind a KATA adóalanytól számlát befogadókat, mind a KATA adóalanyokat érintheti. A KATA adóalanytól számlát befogadók jogkövetési vizsgálatai során -szinte mindig- megvizsgálják, hogy a KATA-s vállalkozók a valóságban is tényleg alvállalkozók voltak-e, illetve fennálltak a KATA-s számlakibocsátás feltételei. Ezenkívül 2020-tól azt is vizsgálják, hogy egy KATA-s vállalkozó átlépte-e a 3 millió forintos éves határt (illetve a kapcsoltságot) és utána meg lett-e fizetve a számla befogadó vállalkozás után a 40%-os adó.
Amennyiben magát a KATA-s vállalkozást vizsgálják akkor abban az esetben megnézik, hogy kiknek számlázott és jelezte-e feléjük, hogy a KATA hatálya alá esik. Amennyiben vállalkozásoknak, akkor részletesebb vizsgálatot folytatnak, hogy a gazdasági események valóban megvalósultak-e és a jogviszony nem-e esetlegesen egy munkaviszonyt leplezett (alá-fölé rendeltsége viszony). Ezt követően megnézik az alanyi mentességet választott adózóknál (akik nem számláznak ÁFA-val növelten és azt nem vallják be), hogy valóban nem létpék-e túl az alanyi mentesség határát. (Fontos megjegyezni, hogy ugyan az alanyi mentesség és a KATA határ 12 millió forint, de ezen feltételt a legtöbb esetben nem egyszerre éri el az adóalany!) Éppen ezért ha valamelyik évben az alanyi mentesség határát átlépte a vállalkozás, úgy attól a pillanattól a következő éveken át (amíg nem választhatja és választja újból az alanyi mentességet) az ÁFA-t visszaszámítják (bizonyos esetekben rászámíthatják) a bevételből és adóhiányként állapítja meg az adóellenőrzés és valószínűleg 50%-os bírságot szab ki utána. A következő vizsgálati célpont a KATA határ átlépése. Itt a NAV ellenőrei a bevételi nyilvántartást vizsgálják és összevetik a banktól bekért adatokkal. Amennyiben a nyilvántartásból hiányzik bejövő tétel, abban az esetben a KATA bevételt megnövelik és a KATA fizetési határ átlépését követően kiszabják utána a 40%-os adót. A Kata határ éves szinten 12 millió forint vagy vállalkozásonként éves 3 millió forint.

5, Online számlaadat és bevallás összhangjának hiánya

Több esetben találkoztunk olyan ellenőrzéssel amikor egy társaság a vizsgált időszakban ÁFA-val terhelt számlákat állított ki, de az ÁFA bevallásban teljesen más értékű fizetendő ÁFA összeg szerepelt vagy egyáltalán elmulasztotta a bevallást adózó benyújtani. Ebben az esetben ennek az okát keresi az ellenőrzés. Amennyiben kiderül, hogy hiányoznak számlák az ÁFA bevallásból (vagy az ÁFA bevallás teljesen hasraütésre volt kitöltve) akkor felhív az adóhatóság önellenőrzésre, eredménytelenség esetén pedig adóellenőrzést indít.

Másik eset lehet amikor valamelyik fél nem teszi be ÁFA bevallásába a másik fél által kiállított számlát. Ez általában nagyobb volumen esetén jelentkezhet. Itt a problémát az jelentheti, hogy miért nem számolja el a számlabefogadó társaság a számlákat. Ebben az esetben a NAV eltitkolt árbevételt feltételezhet.

6, Bejelentések, feljelentések, hatósági megkeresések nyomán indult vizsgálatok
Több mint 1 évtizeddel ezelőtt volt nagy divatja, hogy a legtöbb feljelentésre vizsgálat indult (szinte kötelezően). Aztán kevésbé foglalkozott vele a NAV, most pedig azt lehet mondani, ha úgy látják lehet alapja abban az esetben indul is vizsgálat.
Jelenleg a leggyakrabban munkáltatással összefüggésben tett bejelentések illetve a munkaügyi ellenőrzések kapcsán indulnak adóhatósági vizsgálatok.
Ezekben az esetekben a munkavállalók jelzik általában saját szemszögükből, elég részletesen és szaftosan leírva a helyzetet. Ezt követően a vizsgálat során a beszerzett bizonyítékok szerint mérlegelik a helyzetet és szólítanak fel a bejelentések megtételére, módosítására, esetlegesen önellenőrzésre. De számos esetben adóellenőrzés is indul (vagy egyből adóellenőrzéssel indít a hivatal). Ezen ellenőrzéseknél nagyon gyakori, hogy megkeresik a Megbízókat is (ha kiküldött volt a dolgozó pl.: takarító, biztonsági őr…) ahol dolgoztak a munkáltatás körülményeivel kapcsolatosan. Nagyon sok esetben pedig megkeresik a kollégákat is, vezetőiket is a pontos körülmények feltárása érdekében, illetve ezekben az esetekben a többi dolgozót is megkérdezik a saját munkakörülményeikkel kapcsolatosan. A kérdések iránya leegyszerűsítve, hogy milyen munkakörben, mennyi időben és milyen bérben dolgoztak, voltak-e esetleg egyéb kifizetések a részükre.

7, Egyéb
A leggyakoribb ellenőrzési irányokon kívül is létezik még számtalan más terület amire fókuszál a hivatal. Illetve az is elmondható, hogy ezen ellenőrzési irányultságok átfedik egymást, sokszor vizsgálják az ÁFA-n kívül, a járulékfizetési kötelezettséget, KATA-s jogviszonyokat stb… Néhány egyéb irányt felsorolva:
- Operatív ellenőrzést követő jogkövetési vizsgálat: amikor nyugtaadás, pénztárgép illetve bejelentés nélkül foglalkoztatottak ellenőrzése során tár fel hiányosságot a NAV, - Készpénzfizetési korlát megszegése: amennyiben két számlanyitásra kötelezett adózó 1,5 millió forintot meghaladó összeget fizet ki egymás közt készpénzben egy hónapban,
- Cégautóadó fizetési kötelezettség: eleget tesz-e a társaság a nevén lévő gépjárművek után a cégautóadó fizetési kötelezettségének
- Szabályzatok ellenőrzése: rendelkezik-e a vállalkozás szabályzatokkal, betartja-e az azokban foglaltakat (számviteli politika, pénzkezelési szabályzat stb..)
- Társasági adó: megfelel-e az adózó társasági adó bevallása a valóságnak, milyen tételek vannak abban elszámolva
- Iratmegőrzési kötelezettség: rendelkezik-e az adózó az iratokkal - ez minden vizsgálat alapvető kérdése
- EKAER ellenőrzést követő vizsgálat: amennyiben egy EKAER köteles szállítmány nem volt lejelentve, akkor megnézhetik annak okát és a társaság tevékenységét.


A JOGKÖVETÉSI VIZSGÁLATOK KÖVETKEZMÉNYEI

JEGYZŐKÖNYV
A jogkövetési vizsgálat jobb esetben jegyzőkönyvvel zárul, amely jegyzőkönyv megállapítja, hogy a társaság eleget tett iratmegőrzési és adózási kötelezettségeinek egyaránt. Ellenben sok esetben nem tartalmaz arra külön utalást, hogy a NAV tovább vizsgálódik. Sokszor a jegyzőkönyvek megtévesztőek lehetnek az avatatlan szem számára, mivel csak annyi konklúziót tartalmaz, hogy az ellenőrzés a vizsgálatot elvégezte, adózó az iratokat becsatolta. És mivel további megállapítást, felhívást a jegyzőkönyv nem tartalmaz az adózó megnyugszik… mindaddig amíg meg nem kapja az adóellenőrzés elrendeléséről szóló megbízólevelet. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk a konzultációt adóellenőrzésben jártas szakemberrel minden esetben.

KÖTELEZÉS
Az ellenőrzés lezárásra kerül, de abban kötelezi az adózót cselekmények megtételére bizonyos határidőn belül. Ugyan adóellenőrzés nem kerül sor, de ha ezeket nem pótoljuk akkor óriási bírságokat kapunk. Példának okáért ha elmulasztottunk beadni egy bevallást és erre felhív a revízió amit nem teljesítünk akkor bevallásonként 100.000 forint összegű bírságot fizethetünk, míg újbóli felszólítást követően 500.000 forintot. Tehát megeshet, hogy egy bevallás elmulasztása miatt akár az adófizetési kötelezettség sokszorosát kitevő mulasztási bírság fizetési kötelezettségünk keletkezik.

HATÁROZAT
Jogkövetési vizsgálat során jegyzőkönyvet követően határozatot csak akkor hoz a hivatal ha abban szankciót, mulasztási bírságot szab ki. Éppen ezért ha azt látjuk, hogy határozat érkezett ezen eljárás során akkor bírságra is számíthatunk.

ADÓELLENŐRZÉS
Amennyiben a jogkövetési vizsgálat során nem tudjuk a gazdasági eseményt alátámasztani vagy nem pótoljuk, javítjuk a hiányzó bevallásunkat, bejelentésünket, nyilatkozatainkat, akkor számíthatunk adóellenőrzésre is. Márpedig adóellenőrzés elrendelését követően önellenőrzésre már nincs lehetőségünk. Az adóellenőrzés mulasztási bírság kiszabásán kívül, pedig az általában sokkal jelentősebb összegű adóbírságot és késedelmi pótlékot is tartalmazhat. Az adóbírság alapja az adóellenőrzés során megállapításra kerülő adóhiány, míg mértéke 200%- ha úgy ítéli meg a hivatal, hogy bevétel eltitkolásból vagy iratok meghamisításából, tények elhallgatásából fakad, míg 50% az általános adóbírság tétel, amely kérelemre vagy hivatalból mérsékelhető.

A LEGGYAKORIBB PROBLÉMÁK
A leggyakoribb problémák jogkövetési vizsgálat esetén, ha a könyvelő nem hívja fel a figyelmet az ehetőleges problémákra illetve akár a könyvelő akár az adózó nem működik együtt szorosan a revízióval. Illetve a legfontosabb probléma, hogy a társaság vezetőjének komolyan kell venni minden egyes ellenőrzést és mérlegelni, hogy valóban lehet-e probléma. Mi minden esetben javasoljuk a Dr. Szeiler & Partners tudásának vagy egy adóellenőrzésben jártas szakértő igénybevételét - akár csak egy tanácsadás, átbeszélés erejéig - mert ha probléma van az beláthatatlanul sokkal többe kerül mint egy profi csapat igénybevétele, akár csak egy konzultáció erejéig hogy kiderítsük van-e bármilyen félni valója egy jogkövetési vizsgálat során (egy adóellenőrzés során biztosan van, mert azt a vizsgálati típus csak akkor írja ki a NAV, ha már szinte biztosra megy).

Forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken vagy küldje el adatait alább.

 

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk

Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)

2021. október 14.