Mind a vállalkozás ügyvezetőjének, mind a könyvelőjének óriási problémát okozhat, ha felkészületlenül éri őket a cég felszámolása, s nincsenek tisztában azzal, milyen kötelezettségeknek kell eleget tenniük. Márpedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy eléggé hiányosak az érintettek ismeretei ezen a téren. "Jobb félni, mint megijedni", a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén haladéktalanul át kell nézni a vállalkozás könyvelését.

Felszámolási eljáráshoz alapvetően kétféleképpen viszonyulhatunk. Az első esetben maga a társaság kezdeményezi a felszámolást saját maga ellen – önfelszámolás –, ez abban az esetben fordul elő, amikor olyan mértékben megnőnek a tartozások, hogy azt a cég előreláthatóan nem fogja tudni megfizetni. A második, gyakoribb esett, amikor egy hitelező, legfőképp az adóhatóság kezdeményezésére indul felszámolás.

EU-s döntés alapján a magyar állam ismét sokmilliós áfát fizet vissza a vállalkozóknak termékexport esetén!

2014. Júniusáig igényelhetik vissza a cégek azt a pénzt, amelyet áfaként, adóbírságként vagy késedelmi kamatként fizettek meg, ugyanis az Európai Unió Bírósága (EUB) tavaly decemberben MEGSEMMISÍTETT egy magyar adószabályozást. 

Uniós direktívába ütközőnek minősítette az EU a magyar áfatörvény termékexportra vonatkozó rendelkezéseit, az érintett cégek ezért bizonyos feltételek esetén visszakövetelhetik az államtól a korábban befizetett áfát és a rájuk kirótt bírságot - amennyiben túllépték a 90 napos határidőt -:

A korábbi szabályozás szerint a közösségen kívülre történő értékesítés csak akkor volt adómentes, ha a társaság bizonyítani tudta, hogy a TERMÉK 90 NAPON BELÜL ELHAGYTA AZ ORSZÁGOT.

A Nav szeptemberben tette nyilvánossá a legnagyobb adótartozással rendelkező cégeket, hogy ezzel is nyomást gyakoroljon a cégvezetőkre és tulajdonosokra az adótartozás megfizetése érdekében. MEGDÖBBENTŐ ADATOK: AZONBAN, ha jobban megvizsgáljuk ezt a több, mint 1000 céget láthatjuk, hogy a kérdéses időpontokban az adótartozó cégek NEGYEDE külföldi tulajdonosnak (leggyakrabban: szerb, román, ukrán, macedón, bosnyák) került „eladásra”. A cégek másik nagyobb részét jól láthatóan a közelmúltban szintén „eladták”, avval a reménnyel, hogy az adóhiányt felhalmozó cégek ügyvezetői így mentesülnek a felelősség alól. Jó e Önnek a CÉGELADÁS, vagy van megfelelőbb módja a problémák kezelésének?

Lassan már minden Kft. tulajdonos tudja, hogy az 500.000-Ft törzstőkével alakult cége esetén kötelező a törzstőke/jegyzett tőke 3.000.000-Ft összegre történő felemelése 2014. március 15. napjától. Törzstőkét lehet emelni a Társaságba befizetett tagi kölcsönből, a tagoknak járó osztalék terhére, a tagok pénzbeli hozzájárulásával vagy ingó vagyon útján is. Amennyiben nem kívánja felemelni a Társaság Törzstőkéjét, lehetőség van a Kft., Bt.-vé történő átalakulására, azonban ebben az esetben megszűnik a korlátolt felelősség.

Egyre több pert nyernek a cégek és a magánszemélyek az Adóhatósággal szemben. A felmérés szerint mára az esetek mintegy harmadában az adózóknak adnak a bíróságok igazat az adóhatóság elleni perekben. Az elmúlt 6 évben folyamatosan növekedett a pernyertes adózók aránya: míg 2007-ben a bíróságok a perek 78 százalékában az adóhatóságnak adtak igazat, addig 2012-ben már 71 százalékra, 2013. első félévében pedig 66,5 százalékra csökkent az elvesztett perek száma.

Azonban nemcsak a bíróság előtti adóhatósági perek esetében lehet adózó pernyertes, hanem már az Adóhatóság előtti másodfokú határozatok adózó javára történő döntéseinek száma is nagy mértékben nőtt! A felmérést Irodánk tapasztalatai is igazolják!

Magyarországon a legtöbb cégtulajdonos tagi kölcsönből finanszírozza Társaságát, ez főként azért fordul elő, mivel kiadásait a könyvelt bevételei nem fedezik. A könyvelő gyakran meg sem kérdezi, hogy tehet-e tagi kölcsönt a könyvelésbe, hanem amikor nincs elegendő bevétele a társaságnak, a kellő kölcsönt tájékoztatás nélkül lekönyveli. Kérdezzünk rá! Az ügyfeleimnek azt javaslom, hogy havonta kérdezzen rá a könyvelőjénél, hogy lekönyvelt-e tagi kölcsönöket, hiszen könnyen vagyonosodási vizsgálatot kaphatnak a tulajdonosok. Sajnos a cégvezetők gyakran csak a mérlegkészítéskor, illetve bevallási időszakban értesülnek arról, hogy jelentős összegű tagi kölcsönt nyújtottak a vállalkozásnak, de volt olyan eset is, amikor ez csak az adóhatósági vizsgálat folytán derült ki.

2014. március 15. napjától már csak 3.000.000.-Ft törzstőkével lehet Kft.-t alapítani. Sokan nem tudják, hogy amennyiben 2014. március 15. napja után bármely változást szeretnének a cégben módosítani (név, székhely, telephely, ügyvezető, tevékenységi kör stb. ), szintén kötelesek a törzstőkét 3.000.000. forintra felemelni a változás bejegyzésével egyetemben. Amennyibern 2014. március 15-e előtt alapít céget, ráér 2 év múlva felemelni a törzstőkét 3.000.0000. forintra, illetve ha már meglévő 500.000-Ft-tal alapított cégük van, 2014. március 15-e előtt javaslunk egyes változások beiktatását, így nem kell felemelniük a törzstőkét 2 évig.

A  március 15. napján hatályba lépő Polgári Törvénykönyvbe épül be a Gazdasági Társaságokról szóló törvény, amely választ ad a törzstőke emelés kérdésére, hiszen kötelezővé teszi a cégek minimum 3.000.000-Ft-os törzstőkéjét. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Gazdasági Kodifikációs Főosztályának tájékoztatása alapján az új Ptk. hatálybalépése után de legkésőbb 2016. március 15. napjáig, minden 500.000-Ft törzstőkével alakult cég köteles minimum 3.000.000-Ft összegre felemelni a törzstőkéjét!

1.   Cégautót vegyek vagy költségelszámolást válasszak?

A cégvezetők és az alkalmazottak is örülnek egy cégautónak, pedig meg kell fontolni, hogy cégautó helyett saját autóhasználat után költségtérítést kapjanak.    Hogy a cégautót vagy a költségelszámolást válassza, mérlegelni kell a személyes elképzelések mellett a költséghatékonyságot is. Amennyiben a saját autóra történő költségelszámolást válasszuk, kiküldetési rendelvényt kell kitölteni minden céggel összefüggő utazás esetén.Az üzemanyagszámla kiküldetési rendelvényhez csatolása nem feltétele az elszámolásnak, de általánosságban elmondható, hogy egy NAV ellenőrzés során előnyösebb, ha az üzemanyagszámlák – amelyet a cég nevére kérünk vásárláskor – a rendelvény mellékletét képezik. Amennyiben nem kiküldetési rendelvény alapján történik az elszámolás, a költségelszámoláshoz útnyilvántartást vagy menetlevelet kell vezetni.

Mit is jelent a 2013-as Adóamnesztia?

2013. július 26-án hirdették ki azt a törvénymódosítását, amelyben a Stabilitási Megtakarítási Számlán keresztül legalizálni lehet a készpénzben vagy külföldön tartott adózatlan jövedelmeket.  Stabilitás Megtakarítási Számlát befektetésekkel foglalkozó hitelintézeteknél nyithatja bármely magánszemély, minimum 5 millió forinttal, amelyet a bankszámlanyitással egyidejűleg kell befizetni. A számla áll egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és egy stabilitási megtakarítási pénzszámlából. A Stabilitás Megtakarítási Számlán lévő összegből a hitelintézet állampapírt vesz, amellyel a törvényalkotó célja az ország külföldi pénznemben fennálló tartozásának csökkentése. A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után kamatot a számlavezető nem nyújthat.