Beszámoló benyújtásának elmulasztása - következmények: bírság, adószám törlés

Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.

Segítünk az adószám helyreállításában! Kérjen visszahívást

Adójogi szankciók – mulasztási bírság, adószámtörlés

Az adóhatóság a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül 30 napos határidő tűzésével, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az adóhatóság a határidő eltelte után 1 millió forintig terjedő bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot értesíti.

Ha az adózó a beszámoló letétbehelyezési, illetve közzétételi kötelezettségét az adószám törlése után megteszi, akkor az adóhatóság az adószám törléséről szóló határozatot visszavonja, írja elő az adózás rendjéről szóló törvény (Art. 174/A § ).

És ne feledjük, ha az adószámot törli vagy felüggeszti az adóhatóság, akkor a katából is kiesik a vállalkozás és (a jelenlegi szabályok szerint) 24 hónapig nem választhatja újból.

A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása eddig egy nehézkes adószám-felfüggesztési eljárás alá esett. A módosítással az adóhatóság e tekintetben kétszeres mulasztási bírság megállapítása és határidő kitűzése mellett igyekszik az adózót a kötelezettség teljesítésére rábírni, de a teljesítés elmaradása esetén továbbra is az adószám törlése és a cég törvényességi vizsgálatának kezdeményezése marad a végső szankció.

Cégjogi szankciók

Ha a cég nem tett eleget a beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az állami adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított húsz munkanapon belül, ha a cég mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja és 100 ezer forint felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi.

A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének eleget tett.

Ha a cégbíróság megindítja a kényszertörlési eljárást, automatikusan eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.

Ha felszámolás indult a cég ellen, és a felszámoló vagy a hitelező megindította az ügyvezető ellen az „ügyvezető ögöttes felelőssége“ iránti pert, akkor a beszámolónak igencsak nagy jelentőség lesz. Ezek a típusú perek jelenleg sorozatosan indulnak, mert a felszámolás alatt lévő cégek általában üresek, ugyanakkor a hitelező szeretne hozzájutni a pénzéhez, ezért az ügyvezető magánvagyonából remél kielégítést. Amennyiben az ügyvezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően nem tett eleget az éves beszámolója letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.

Polgárjogi szankciókHa a beszámolót a könyvelő hanyagsága miatt nem nyújtották be, és ebből kár származott, akkor a polgári törvénykönyv (Ptk.) szerinti kártérítési keresetnek van helye.

6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért]

Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Ilyen esetben elengedhetetlen, hogy megbízási szerződéssel és számlával rendelkezzen az ügyfél.

A beszámoló benyújtására nyitva álló határidők


•          A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta (számviteli törvény 153. § (1) bekezdés). 

•          Az anyavállalat a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott összevont (konszolidált) éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az összevont (konszolidált) éves beszámoló mérlegfordulónapját követő hatodik hónap utolsó napjáig köteles letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az összevont (konszolidált) éves beszámolót felülvizsgálta [számviteli törvény 153. § (2) bekezdés].

 • A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.

• A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó – ha jogszabály a közzétételről, annak módjáról külön rendelkezik – a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig köteles gondoskodni (számviteli törvény 154. § (10 bekezdés).


 

• Az előtársaság a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napját követő harmadik hónap utolsó napjáig (számviteli törvény 135. § (2) bekezdés).

 

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.

2017. június 6.