A megkeresett cég ügyvezetőjét tanúként nyilatkoztathatják.
Gyakoribb, hogy a megkeresett cég kap egy 30 napos, egyes gazdasági események valódiságára vagy egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló vizsgálatot. Ezen vizsgálat alatt nyilatkoztatják az ügyvezetőt, bekérik a dokumentumokat, számlákat, teljesítési igazolásokat vagy akár magát a munkákat is. A 30 napos adóellenőrzés szükség esetén meg is hosszabbodhat, de lehet belőle kiterjesztett bevallások utólagos vizsgálata is.
Mostanában gyakori, hogy az adóhatóság bejelentés nélkül betoppan a vizsgált cég üzleti partneréhez és kéri az összes dokumentumot, könyvelési anyagot, vagy magát a munkákat, ami csak a cégnél fellelhető. Ezt a vizsgálatot a NAV operatív törzse végzi, kézenfogva az eljárás teljes lebonyolítását végző osztállyal.
Többször előfordult, hogy a megkeresett céggel szemben rögtön elrendelték a bevallások utólagos vizsgálatának ellenőrzését.
Kiutalás előtti áfaellenőrzés esetén az ellenőrzőtt cég üzleti partnerére is bevallások hosszú utólagos vizsgálata vár, evvel természetesen több évre kitolva az időt az áfa visszaszolgáltatására.
Vegyük fel a kapcsolatot az ellenőrzött céggel
Akár rendben vannak a dokumentumok, akár nem, bármely fenti esetben vegyük fel a kapcsolatot a szerződéses partner ügyvezetőjével. Mégpedig azért, mert a kapcsolódó vizsgálat során a NAV mind a szerződéses partner ügyvezetőjét, mind a megkeresett cég ügyvezetőjét le fogja nyilatkoztatni a köztük fennállt jogviszonyról, munkákról. Ez a nyilatkozattétel történhet írásban, de a leggyakrabban szóban, az adóhatóság hivatalos helyiségében. Az, hogy a két ügyvezető egyforma nyilatkozatot tegyen, igen fontos az eljárásban, ezért mindenképp szükséges az egyeztetés. Ha eltérőek a nyilatkozatok, akkor mindkét cég megütheti a bokáját. A nyilatkozatok eltérőségét magyarázhatja, hogy az ügyvezetők hosszú évek távlatában rosszul emlékeznek egyes munkákra, pénzmozgásokra, hogy hol, ki ismertette meg őket egymással. Sokszor tehát csupán tapasztalatlansából, félreértésből tesznek eltérő nyilatkozatokat, ami végzetes lehet az egész eljárás kimenetelére.
Készüljünk a legrosszabbra
Idézzük fel a kérdéses munkát, nézzük át a számlákat, teljesítési igazolásokat, szerződéseket, munkákat. Ne feledjük, amennyiben nem bevallások utólagos vizsgálata alá vontak bennünket, lehetőség van önellenőrzésre, javításra, korrigálásra. Ne az adóhatóság jöjjön rá a hibákra, azokat igyekezzünk mi javítani.
Ellenőrizzük az ellenőrzött céget
Végezzünk egy kis nyomozást üzleti partnerünk hozzáférhető nyilvános adatai között. Sokat el fog árulni az adóellenőrzés kimeneteléről, ha a partner cég felszámolás alatt áll, az utóbbi években nem adott be mérleget, vagy vészesen csökkent az árbevétele. Ilyenkor gyanakodhatunk, hogy nem fizette be a cégünkkel kapcsolatos számlái áfatartalmát, és ezért kerültünk az adóhatóság látóterébe.
Mi történik, ha nem ad nyilatkozatot, vagy nem jelenik meg a NAV előtt?
Ha az ellenőrzött cég ügyében a NAV felhívja, hogy tegyen tanúvallomást, azt nem tagadhatja meg; az adóhatóság előtt kötelező megjelenni. A NAV előtti tanúvallomásra ugyanolyan szabályok vonatkoznak, mintha bíróság előtt kellene megjelenni. Az adóhatóság felhívja a tanú-vallomástevőt az őt terhelő nyilatkozattételi és igazmondási kötelezettségre, illetve arra, hogy a nyilatkozattétel jogosulatlan megtagadása, illetve az ellenőrzés más módon történő akadályozása esetén a magánszemély 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóhatóság minden esetben felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a vallomástevő hamis tanúzást követne el ágtevő a hatósági eljárásban, a Btk. 273. §-a alapján 1 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.
Ha a megkeresett céggel szemben külön ügyszámon adóellenőrzést rendel el a NAV, akkor a nyilatkozattétel megtagadható, ebben az esetben az adóhatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fog dönteni.