A bejelentés elmaradása esetén a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, így mulasztási bírságként akár az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékát is kiszabhatják.
A fenti esetben az adóhatóság több hibát is elkövetett a bírság kiszabásakor, amelyre vonatkozóan sikeresen fellebbezhettünk. Az első és legfontosabb hiba az volt, hogy az adóhatóság az egész szállítmány vonatkozásában kiszabta a 40 százalékos bírságot, azonban csak az „igazolatlan eredetű” áru tekintetében kellett volna, azaz csak azt a mértéket kellett volna figyelembe venni, amelyet az új alkalmazott elmulasztott bejelenteni.
Az ekáer vizsgálatok során vizsgálja a NAV, hogy mekkora mennyiség szerepel a CMR-ben és mekkora az ekáer-bejelentésben, ha az eltérés 10 százaléknál nagyobb, akkor ez is megalapozza a bírságolást. Ebben az ügyben a CMR a pontos mértéket tartalmazta, az ekáer-bejelentés azonban kevesebbet.
Ha a helyszíni ellenőrzésen megállapítást nyer, hogy az ekáer-bejelentéstől eltérő termék, súly, mérték stb. került leszállításra, akkor ezt az adóhatóság a helyszínen jegyzőkönyvbe foglalja és hatósági eljárást indít.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 172. § (21) bekezése szerint a mulasztási bírság kiszabásánál az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
Jelen ügyben a másodfokú adóhatóság új eljárásra kötelezte az első fokú adóhatóságot, amelynek másik oka az volt, hogy a NAV-nak meg kell határoznia, hogy az egyes jogsértésekért külön-külön mekkora mulasztási bírság kiszabását javasolja és miért. Így tehát indokolnia kell, hogy a más raktárba szállításért, és a súly rossz megjelölésénél milyen mulasztási bírságot szab ki külön-külön és milyen indokkal. Így lett – többek között – a két jogsértésért mindössze 300-300 ezer forint bírság a 6 millió forint helyett. Az új határozatban leírta azt is az adóhatóság, hogy nem az egész áru értéke a mulasztási bírság alapja, hanem csak a be nem jelentett áru értéke lehet a bírságalap.
Milyen tevékenység esetén szükséges az ekáerszám?
Bizonyos tevékenységeket kizárólag érvényes ekáerszámmal rendelkező társaságok folytathatnak. Ilyen tevékenység az útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó az EU-ból belföldre irányuló termékbeszerzés, behozatal, valamint belföldről az EU tagállamaiba irányuló termékértékesítés és kivitel, illetve a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés.
Fontos megjegyezni, hogy a felsorolt közúti fuvarozással járó tevékenységek esetében megjelenik a nemzetközi jelleg, vagyis a Közösségen belüli termékszállítás. Ezen kívül az adózó ekáerszámot köteles igényelni abban az esetben is, ha kizárólag Magyarország területén végez áfaköteles termékértékesítést, de nem a végfelhasználó részére fuvaroz.
A tevékenység minősítését nem befolyásolja az, ha a tevékenységet megbízásból más végzi.
Ki jogosult az adatok bejelentésére?
A törvény szerint a belföldi címzett kötelezett a bejelentésre, ha az EU más tagállamából belföldi átvételi címre történik a közúti fuvarozás.
Címzettnek minősül a terméknek belföldre irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a terméknek a beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási helyen átvevő személy, illetve szervezet, a végfelhasználó kivételével. A terméknek belföldről EU tagállamba irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, illetve szervezet minősül címzettnek. Belföldi közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén mindig a termék beszerzését megvalósító áfaalany a címzett.
Az ilyen típusú tevékenység végzése esetén a NAV a bejelentést követően nyilvántartásba veszi a vállalkozót és ekáer-számot állapít meg számára. Az elektronikus felület könnyen elérhetővé válik. Ügyfélkapun keresztüli belépéssel az adózó, annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja is hozzáférhet a rendszerhez mindaddig, ameddig a belépési jogosultságot vissza nem vonják. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer minden nyilatkozatot az adózó által megtett jognyilatkozatnak minősít. Ez abból a szempontból is fontos, hogy a lehetséges ellenőrzési eljárás során az adózó tudatában legyen annak, hogy ő tartozik felelősséggel mindazért, amit akár munkavállalója jelentett be az elektronikus felületen keresztül. A bejelentésre kötelezett, tehát a címzett tartozik felelősséggel, hogy a bejelentést valós adattartalommal és a jogszabályi előírásoknak megfelelően tegyék meg, valamint az áru mozgása teljes mértékben visszakövethető és ellenőrizhető legyen.
Mit kell bejelenteni a NAV-hoz?
Az elektronikus felületen keresztül az adózó köteles bejelenteni az ekáer-számot, a feladó nevét és adóazonosító számát, a felrakodás és a kirakodás címét, a címzett nevét és adóazonosító jelét, a termékek megnevezését, vámtarifaszámát, a termékek tételes bruttó tömegét kilogrammban, a termékfuvarozás indokát, a gépjármű rendszámát, a kirakodási címre érkezésének időpontját, a felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontját, valamint a kombinált fuvarozás jelölését. Nem kötelező, de fel lehet tüntetni az adózónál használt egyéb cikkszámot, ami a termék könnyebb beazonosítására szolgál.
Mi a bejelentés határideje?
A rendszámot az ekáer-szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, a kirakodási címre érkezés időpontját pedig a terméket szállító gépjármű kirakodási címre érkezésekor kell bejelenteni, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási címre érkezését követő harmadik munkanapon, az ekáerszám érvényességi idején belül. Az ekáerszám a megállapításától számított 15 napig érvényes.
A többi adatot legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig köteles az adózó bejelenteni.
Ekáerszám szükséges továbbá a kockázatosnak minősített termékek vonatkozásában akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, valamint abban az esetben is, ha egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kilogrammot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja. Külön figyelnünk kell arra, hogy nehogy belefussunk a kockázati termékekről szóló lista valamely elemébe, melyek között leggyakoribbak a bizonyos élelmiszertermékek. Abban az esetben ugyanis a bejelentési kötelezettség mellett kockázati biztosítékot is kell fizetni, amelyre speciális szabályok vonatkoznak.
Valamint a bejelentési kötelezettségben is felmerülnek változások. A kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó is minősülhet címzettnek.
Nincs ok azonban az aggodalomra, ha véletlenül elszámoltuk magunkat, ugyanis valódi adattartalomnak minősül az egyes tételekhez tartozó bruttó tömeg 10 százalékos eltérése. Kockázatos termékek beszerzése vagy értékesítés céljából történő fuvarozása esetén a termék adó nélküli ellenértékének, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes tételekhez tartozó adó nélküli beszerzési árának vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési árának, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási értékének legfeljebb 10 százalékos eltérését engedélyezik. Valamint a rendelet olyan mentességi kritériumokat is felállít, ami alapján bizonyos tevékenységek nem esnek az ekáer hatálya alá.
Ha az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki a fellelhető szabálytalanságok miatt, érdemes egy fellebbezési kérelmet előterjeszteni, ugyanis e tekintetben is biztosított az adózó jogorvoslati joga. A NAV az adózó terhére akár az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot is kiszabhat. Tehát fontos megvizsgálni, hogy a bírság összegének megállapításakor az adóhatóság ténylegesen az igazolatlan eredetű áru értékét vette-e alapul, vagy a teljes szállítmány értékét.
Az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. Ebben az esetben előfordulhat, hogy az eset körülményei alapján az adóhatóság a bírság kiszabását mellőzi.