Egyezségkötés lehet akkor is a cél, ha a vállalkozás jelentős vagyontárgyakkal, készlettel rendelkezik, amelyek értéke jóval meghaladja a hitelezői igényeket. Gyakori, hogy az adóhatóság igen gyorsan felszámolási eljárást kezdeményez, ha látja, hogy a Társaság jelentős vagyontárgyakkal rendelkezik, azonban a végrehajtási eljárás valamilyen oknál fogva nem vezetett eredményre. Érdekesség, hogy felszámolási egyezség során sokkal könnyebb a NAV-val egyezkedni, mintha még felszámolás előtt kérnénk fizetési kedvezményt. Természetesen azért, mert ez az adóhatóság utolsó esélye, hogy pénzhez jusson.
Az egyezségkötés menete a felszámolási eljárásban – Megegyezés a hitelezőkkel
A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig a hitelezők és az adós között bármikor helye van egyezségnek. 40 nap áll ugyanis a hitelzők rendelkezésére, hogy bejelentkezzenek a felszámolási eljárásba. Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.
A gyakorlatban az egyezség megkötése úgy működik, hogy bejelentjük a felszámolónál, hogy egyezséget szeretnénk kötni a hitelezőkkel és kérjük, hogy hívjon össze egy egyeztető tárgyalást. Az egyeztető tárgyaláson már tudni lehet, hogy hány hitelező jelentkezett be a felszámolási eljárásba. Az egyezségi tárgyalásra az adós köteles a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni. Az egyeztető tárgyaláson elhangzottaknak megfelelően – ha sikerült valamilyen fizetési, átütemezési konstrukcióban megállapodni a hitelezőkkel – a felszámolást elrendelő bírósághoz be kell jelenteni, hogy az adós és a hitelezők egyezséget kívánnak kötni.
A bíróság az egyezségi kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart. A bíróság előtti egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, különösen:
- a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont,
- az egyes hitelezői csoportok követeléseit, és
- külön tájékoztatást ad az eddigi és a várható követelésekről, valamint
- a számviteli törvény szerinti függő követelésekről és kötelezettségekről is.
Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások
- kielégítésének sorrendjében,
- teljesítési határidejének módosításában,
- kielégítésének arányában és módjában, továbbá
- mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak, különös tekintettel a bevételek növekedését eredményező intézkedésekre.