OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL
Adócsavar - Blog
Felszólítás küld a NAV minden olyan vállalkozásnak, akik még mindig nem adták be a 2018-as éves beszámolójukat. Tapasztalataink szerint szeptemberben rengeteg cégnek küldte meg az első felszólítást az adóhatóság, a beszámolók pótlására. Ezen cégek még az értesítés átvételétől számított 30 napon belül beadhatják szankció mentesen a beszámolójukat.
Ha nem vesszük át a levelet, nem ismerjük meg a problémát!
Az át nem vett értesítés nem mentesít a következmények alól, ugyanis a második kézbesítéstől számított 5. munkanapon olyan, mintha átvettük volna! Tehát ha nem vesszük át, akkor az 5. naphoz képest számított 30 napunk van beadni a beszámolót. Az előzőek miatt is javasoljuk, hogy ne folytasson a társaság struccpolitikát és vegye át az érkező küldeményeket. A cégkapuról 30 nap után törlődnek a levelek, amelyeket azonban (NAV-os elektronikus küldés esetén) az ügyfélkapu ebev szolgáltatások, üzenetek lekérdezése menüpont alatt visszamenőleg is letölthetünk – tehát 30 napon túl is. Igen jól értették, 30 napig a cégkapun, ezek után pedig ügyfélkapun vehetők át.
Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.
A perindítás lehetőségét a csődelszámolásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A §-a, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 118/3 §-a biztosítja.
Fontos momentum, hogy 2017 júliusától a hitelezőket perindítás esetén illetékfeljegyzési jog illeti meg, tehát a hitelezőnek csak akkor kell megfizetnie az illetéket, ha elveszíti a pert (az illetékekről szóló 1990. évi CCIII. törvény [Itv.] 62. §). Ez azért lényeges, hiszen a hitelezők sokszor a felszámolás megindításáért is már megfizettek 80 000 forint illetéket, és a 25 000 forint költségtérítést is azon túl, hogy az adós nem fizette ki a tartozását, és így legtöbbször – a behajthatatlansági igazolás kiadásáig – elbukták az áfát és a taot is.
Ugyanígy az adóhatóságot is kár éri, hiszen a költségvetésbe nem folyik be a várt bevétel. A NAV álláspontja szerint: „A kft.-k vezetői ellen indított pereknek az is a célja, hogy elősegítse a gazdaság fehérítését, rábírja a piaci élet szereplőit a jogkövető magatartásra, a szabályszerűen működő cégek pozícióját erősítse, valamint arra ösztönözze a gazdasági társaságok vezetését, hogy a gazdaságból való kivonulás jogszerű módját válasszák.”.
DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK
Sok esetben hallunk arról, hogy cégek úgy tűnnek el a süllyesztőben, hogy hatalmas tartozásokat hagynak maguk után. A tartozások ki nem fizetése az Ön cégét is tönkre teheti, ahogy a körbetartozások miatt ez már rengeteg társasággal előfordult. Azonban van remény, ha a hitelező elég kitartó! A jelenlegi törvényalkotás abba az irányba fordult, hogy sokkal könnyebb legyen az ügyvezető magánvagyonából végrehajtani a cég tartozásait, ha az csalárdul kimentette a cégből a vagyont. A hitelező első teendője, hogy felszámolási eljárást indít, ezzel párhuzamosan kell megindítani a pert az ügyvezető, mint magánszemély ellen. A jó hírünk pedig az, hogy 2017-től a hitelezők ezeket a pereket, illeték megfizetése nélkül indíthatják el. Tehát csak akkor kell illetéket fizetniük, ha vesztesen kerülnek ki a perből. Akkor is ilyen pert indíthat, ha előreláthatóan a felszámolás során, az adós cég vagyonából nem kapja meg követelését a hitelező, illetve nem teljes mértékben jut hozzá.
Igen gyakori, hogy a felszámolt cégből a hitelező végül semmit sem kap. Ennek egyrészről lehet az az oka, hogy a becsődölt vállalkozásból az ügyvezető kimentette a vagyont, a készletet és minden mozdítható tárgyi eszközt értékesített, leselejtezett. A felszámolók elsősorban a saját költségeik kielégítésére törekednek, csak ez után következnek a többiek, éppen ezért kifelezetten nehéz a hitelezői érdekek képviselete a felszámoló előtt. Kevesen tudják, hogy a felszámolással párhuzamosan elindítható az ügyvezetői mögöttes felelősségére irányuló per, amelyet a felszámolást elindító törvényszék folytat le. Ha megállapítást nyer, hogy az ügyvezető nem járt el szabályszerűen a csődhelyzetben, akkor a magánvagyonával felel, még akkor is, ha korlátolt felelősségű társaság vezetője volt is.
Kijavítási kérelemre van lehetősége, ha rosszul választott az áfában!
Mindjárt a társaság alakulásakor a cégbejegyzési kérelemmel egyidejűleg nyilatkozatot kell tenni az adóhatóság felé az áfa fizetési kötelezettség megállapításának módjára vonatkozóan. Ennek keretében például dönthet úgy a tevékenységét kezdő vállalkozás, hogy az általános szabályok helyett alanyi mentességet, pénzforgalmi elszámolást, vagy az adó-megállapítás valamely különleges módját választja.
Továbbá már ezen a nyilatkozaton adókötelessé tehető a főszabályként adómentes ingatlan bérbeadása, valamint ingatlan értékesítés is.
A választásához a jogszabályban meghatározott ideig kell tartani magát az adózónak. Ez az időtartam lehet egy vagy akár öt év is. A nem megfelelő választás így hosszú távon nehezítheti meg a vállalkozás működését. Ha nem fordítanak kellő figyelmet ezekre a választásokra, nem konzultálnak hozzáértő szakemberrel, akkor előfordul, hogy csak a nyilatkozat beadását követően derül ki, hogy rosszul választottak.
A parlament által elfogadott új adótörvények 2016. január 1-jétől módosítják a vagyonosodási vizsgálat alapját képező becslés szabályait. Több olyan hír jelent meg ezek után, amelyek azt sugallták, hogy véget érhetnek a vagyonosodási vizsgálatok, azonban ennek semmi alapja nincs. Annál is inkább, mert az új jogszabályhely szerint akkor becsülheti meg az adóhatóság a magánszemélyek vagyonát, ha előtte indít egy büntetőeljárást. Így a vagyonosodási vizsgálatok és a büntetőeljárások elválaszthatatlanok lesznek egymástól.Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kimondja:
„Ha az adóhatóság megállapítása szerint – kizárólag a Btk. XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében szabályozott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben – figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is – az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.”
Az adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk, vagy nincs. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan, vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti, vagy házastársi kapcsolat okán tett feljelentés is.
Az ellenőrzési eljárás során az adóhatóságnak is vannak kötelezettségei, amelyeket be kell tartania, adózónak pedig jogai, amelyeket az eljárás során érvényesíthet! A legfontosabbak közül ismertetünk most néhányat.
Iratpótlás és nyilatkozattétel
Az ellenőrzés megindításáról tájékoztató levélben az adóhatóság egyúttal bekéri az ellenőrzéshez szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat. Az ellenőrzés alá vont időszak sokszor több évet érint. Az akár 5 évnyi iratanyag összegyűjtése, előkeresése nem kis feladat.
Jó, ha az adózó tisztában van vele, hogy az iratok átadására vonatkozóan lehetősége van további határidőt kérni.
Mi a vállalkozás-, illetve cégalapítás menete? Milyen szempontokat kell mérlegelni az adózási és a cégforma választásánál? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A KSH adatai szerint 2014-ben 105 ezer (vagyis naponta több száz) új vállalkozás jött létre. A saját vállalkozás gondolata nagyon vonzó lehet, amikor az előnyeit vesszük számba. Az ember a maga ura, az idejét saját maga oszthatja be és a megtermelt haszonból is a saját döntése szerint részesülhet. Egy hirtelen ötlettől vezérelve azonban nem ajánlott céget alapítani. A létrehozott vállalkozással kötelezettségek is járnak, és egy működő gazdasági társaság átalakulása, megszüntetése költséges és bonyolult feladat. Érdemes már alapítás előtt a korlátokat és lehetőségeket megismerni, mérlegelni és esetleg szakember bevonásával a lehető legkedvezőbb formát választani.
Az egyik legnépszerűbb adózási forma a kata
A kisadózó vállalkozások tételes adója, azaz a kata mértéke 6 000 000 forint éves bevételig:
- 50 000 Ft/hó a főállású kisadózó után,
- 25 000 Ft/hó a nem főállású kisadózók után,
- 75 000 Ft/hó összegű tételes adó fizetését választhatja a főállású kisadózó.
Az értékhatár átlépésével nem szűnik meg a kataalanyiság. Ha a katás vállalkozás éves bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor az összeghatárt meghaladó rész után további 40 százalékos mértékű adót kell fizetni.
Ausztria az egyik legkedveltebb célpontja a magyar cégeknek, hiszen közel van és azonos munkáért magasabb vállalkozói díjat kérhetnek el. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal szélesebb lehetőségek adódtak a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt, azonban szükség van mind az osztrák, mind a közösségi jogszabályok ismeretére ahhoz, hogy az osztrák munkából, ne egy életre szóló kudarc, súlyos büntetés legyen. Következő cikkünkkel azoknak a magyar építőipari cégeknek szeretnénk segíteni, akik tervezik az osztrák munkavállalást, de a bonyolult jogi környezet miatt nem mernek belevágni.
Áfaproblémák
Tegyük fel, hogy egy villanyszereléssel, építőipari kivitelezéssel foglalkozó cég magánszemélynek nyújt szolgáltatást, mely szolgáltatás ingatlanhoz kapcsolódik. Az ingatlan Ausztriában van. Kérdésként merül fel minden esetben, hogy a cégnek az áfatörvény 39. paragrafusa alapján kell-e, vagy sem áfát felszámítania a szolgáltatás után, annak ellenére, hogy azt magánszemélynek nyújtja.
Még mindig gyakori, hogy a felszámolás, kényszertörlés alatt álló cégek nem fizetik ki munkavállalóik bérét. Összefoglaltuk, mit kell tenni a követelés érvényesítése érdekében.
A felszámolás, kényszertörlés alatt lévő cégek azon munkavállalói, akik nem kapták meg bérüket, igényüket bejelenthetik a felszámoló biztosnak, aki a Bérgarancia Alapon keresztül, az elmaradt jutattást megigényli a dolgozóknak. A juttatás feltétele, hogy az esedékes, vagy a társaság megszűnésével esedékessé váló bértartozást a felszámolás alatt lévő cég már nem tudja kifizetni.
Egy ügyvezető három alkalmazottja és saját maga után évekig pontosan fizette az adóhatóság számláira a járulékokat, aztán kiderült, hogy a társaság soha egyetlen járulékbevallást sem adott be. Az ügyből adóvizsgálat lett, amely érdekes eredménnyel zárult.
Az adóhatóság álláspontja szerint irreleváns, hogy adózó teljesített-e befizetéseket az adófolyószámlájára, ha azokat gazdasági tevékenységével semmi nem köti össze, adóbevallás nem támasztja alá.
A NAV a teljes, de bevallással alá nem támasztott járulékbefizetések összegeit adóhiánynak minősítette, amely után adóbírságot, késedelmi pótlékot számított fel, a be nem adott bevallások miatt pedig mulasztási bírságot szabott ki. Hogy mi lett a járulékként megfizetett összegekkel? Azokat átvezette a bírság összegeire. Az adóhatóság álláspontja szerint ugyanis adóbevallás hiányában az adófolyószámlára adóbevallás alapján fizetendő adó tartozásként nem kerül felkönyvelésre, ezáltal nincs olyan könyvelt adótartozás, amelyhez képest a túlfizetés fennállna, így adóbevallás hiányában kizárólag a bírságtartozásra vezethető át a túlfizetés.
Tavaly csaknem tízezer bejelentés érkezett pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt – derül ki a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodájának éves beszámolójából. A jelzések több mint 80 százaléka bankoktól érkezett, könyvelők és könyvvizsgálók csak 16 alkalommal tettek bejelentést. Cikkünkben összefoglaljuk a figyelmeztető jeleket, amelyek alapján cégek és magánszemélyek is könnyen pénzmosás gyanújába keveredhetnek.