OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL
DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK
Gyakori, hogy a NAV becsléssel állapítja meg a magánszemély jövedelmét, illetve a cég bevételét. Ez súlyos bírsággal járhat, ezért nem árt tudni, mit tehet az adózó, ha a valóságtól elrugaszkodott adatokkal szembesül.
Csaknem minden adóellenőrzés során találkozhatunk a becslés alkalmazásával, azonban kevesen tudják, hogy ennek miért van jelentősége a revízió során. Becslést akkor alkalmaz a NAV, ha megállapítja, hogy adózónak a vizsgált időszakban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá eső jövedelmei nem fedezték a kiadásait, azok nem állnak arányban a vagyongyarapodásával és életvitelének ráfordításaival. Ebben az esetben a NAV felszólítja adózót, hogy igazolja többletkiadásait, amennyiben ezt nem tudja, az adóhatóság becslést alkalmaz.
Ha az Országgyűlés megszavazza, szeptember 1-jétől Magyarországon is alkalmazható lesz a magáncsőd, azaz egy új eljárás az adósságrendezésre. Megmutatjuk, mikor van lehetőség erre, mi az eljárás menete és mennyibe kerül.
A hitelválság óta egyre nagyobb probléma a fizetésképtelenné vált magánszemélyek, a nehéz anyagi helyzetbe került családok számának növekedése. A csődhelyzetbe került személyek vagyonát általában végrehajtás alá vonják, így egyáltalán nem tudják a hitel részleteit fizetni. Ennek következménye pedig egy idő után az, hogy a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani a csődbe jutott személyeket. A magáncsőd jogintézmény bevezetése védelmet adna a fizetésképtelenné vált embereknek, ugyanakkor az is cél, hogy a lehetőséggel ne élhessen vissza senki, indokolatlanul ne szabadulhasson meg pénzügyi kötelezettségeitől.
Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban már évek óta működik ez az intézmény, az utóbbi országokban 2014-ben összesen több mint 200 ezer ember élt evvel a lehetősséggel. A magáncsőd bevezetését a magyarországi statisztikai adatok is indokolják: 2015 januárjában a fennálló hitelszerződések száma meghaladta a 8 milliót, ebből 2 millió hitelszerződést egyáltalán nem vagy folyamatos mulasztásokkal tudnak a magánszemélyek fizetni.
A külföldről származó jövedelem adózása egyebek között attól függ, hogy milyen tevékenységre (munkára, vállalkozásra, bérbeadásra) kapja a magánszemély. Ezért első sorban azt kell eldönteni, hogy milyen jogviszonyból származik a bevételünk.
Ez alapján külföldről származó jövedelem lehet : nem önálló munkából származó jövedelem, vállalkozási nyereség, szabad foglalkozás, osztalék, kamat, jogdíj, bérbeadásból származó jövedelem, elidegenítésből származó jövedelem vagy egyéb jövedelem.
Fel kell hívnunk a figyelmet, hogy egyes kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a leírt általános szabályoktól eltérő rendelkezést is tartalmazhatnak. Ezért mindig célszerű a konkrét egyezményt áttanulmányozni az adókötelezettség megállapítása során.
Adózási szempontból nem mindegy, hogy valaki tartósan külföldön élve szerez ott jövedelmet, vagy ingázik, hogy egyedülálló, vagy családja itthon él. Összeszedtük, milyen szempontokat kell vizsgálni.
Több százezer magyar munkavállaló dolgozik külföldön, akik közül sokan gondolják úgy, hogy a külföldi munkával mindent maguk mögött hagynak itthon és sem adóbevallást nem adnak be, sem adófizetést nem teljesítenek. Egy későbbi Magyarországi adóellenőrzés azonban könnyen súlyos százezrektől, vagy a külföldön megszerzett jövedelem nagyságától függően akár millióktól szabadíthatja meg a pénztárcájukat már egy könnyen beszerezhető illetőségigazolás hiánya miatt is.
A legfontosabb: az illetőség vizsgálata
A külföldről származó jövedelmek adókötelezettségének megállapításához elsőként meg kell határozni az adóügyi illetőséget. Elsődlegesen ez fogja eldönteni, hogy a külföldön szerzett jövedelem után itthon vagy külföldön kell adózni.
Az adóellenőrzések során gyakori, hogy az adózó azt állítja: azért nem tudja bemutatni a könyvelési dokumentációt a NAV-nak, mert azt ő sem kapja meg a könyvelőjétől.
Ha az adózó arra hivatkozva nem bocsájtja a NAV rendelkezésére a könyvelési iratokat, hogy könyvelője elérhetetlen, az adóhatóság azt kéri tőle, hogy mutasson be olyan megállapodást, melyet adózó a könyvelővel a beszámolóval lezárt üzleti évekre vonatkozó iratanyag őrzésére vonatkozóan kötött, továbbá olyan iratátadás-átvételi jegyzőkönyvet, amely bizonyítja, hogy a dokumentáció az adóellenőrzés idején is a könyvelőnél volt. Ilyenkor adózó újabb határidőt kérhet az adóhatóságtól az iratanyag pótlására.Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) rendelkezései azonban egyértelműen az ügyfél kötelezettségévé teszik az iratanyag megőrzését. A NAV szerint amennyiben adózó a könyvelő megválasztása során nem járt el kellő körültekintéssel és ennek következményeként az iratanyag elvész, és ezáltal az az adózó és az ellenőrzés számára is elérhetetlen, a mulasztás következményeit az adózó köteles viselni.
dr. Szeiler Nikolett adozona.hu oldalon megjelent cikke
Az adóellenőrzések során a NAV jellemzően kapcsolódó vizsgálatokat indít, hogy a vizsgálat alatt nem álló üzleti partnertől is beszerezze az ellenőrzőtt cégre vonatkozó információkat, könyvelési dokumentumokat, szerződéseket.
Mit tehet a cégvezető, illetve a cégtulajdonos, ha üzleti partnere ellenőrzése miatt az adóhivatal beidézi? Az alvállalkozók, megrendelők, vevők és szállítók a gyakori kapcsolódó vizsgálatok miatt okkal tartanak attól, hogy a szerződéses partnerük után ők is az adóhatóság célkeresztjébe kerülnek.
A leggyakrabban a megkeresett cégek a következő módon értesülnek arról, hogy jelenésük lesz üzleti partnerük ügyében a NAV-nál:
Legjobb esetben a megkeresett cégek csak felhívást kapnak nyilatkozattételre, amelyet 8-15 napon belül vissza kell juttatnia a NAV részére az üzleti partnerre vonatkozó dokumentumokkal együtt. Ha szerencséjük van, ezzel megúszták az ellenőrzést.
A legtöbb kényszertörlési eljárást követően az ügyvezető, vezető tisztségviselő adóregisztrációs illetve cégbírósági eltiltása megtörténik, így többségi tulajdont nem szerezhetnek másik vállalkozásokban és vezetői sem lehetnek. Többször előfordult már, hogy több száz főt alkalmazó vállalat, vállalatcsoport vezetője lemondani kényszerült a cégvezetésről, átadva azt más személynek (így részben a társaság kikerült irányítása alól). Időben észlelt probléma esetén a következmények elkerülhetők és esetlegesen akár a kényszertörlés is visszafordítható.
Forduljon hozzánk bizalommal, ha szeretné a negatív következményeket elkerülni.Kérjen visszahívást
dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
Rendre felmerülő kérdés, elfogadja-e az adóhatóság egy vagyonosodási vizsgálatban a szülői kölcsönre hivatkozást. Milyen feltételeket vizsgálnak? Lehet-e kölcsönadó a nagyszülő? Finanszírozhatta-e a szülő a megvásárolt ingatlant? Vizsgálható-e ilyen esetben a kölcsönadó szülő?
Magyarországon az a feltevés, hogy a szülő vásárolja az ingatlant, nem is áll olyan messze az igazságtól, ahogy az sem, hogy a szülők igen sokszor nyújtanak kölcsönt vagy adnak pénzajándékot a gyermeknek. Vagyonosodási vizsgálat során azonban az adózónak kell bizonyítania, hogy a szülők ténylegesen kölcsönadtak a gyermeküknek.
Nyilatkozattétel és tanúvallomás a szülőtől
Amennyiben az adózó a vagyongyarapodási vizsgálat esetén arra hivatkozik, hogy a megvásárolt ingatlan fedezetét a szüleitől vagy a nagyszüleitől kapta, az adóhatóság nyilatkozattételre szólítja fel a kölcsönadóként megnevezett személyeket. Mind a kölcsönadónak, mind a kölcsönvevőnek ugyanolyan nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy mikor, hol, ki előtt adták át a kölcsönt, azt milyen pénznemben nyújtották, ha nem forintban adták, akkor hol, és milyen formában váltották át.
dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó adozona.hu oldalon megjelent cikke
A fiktív számláról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az „szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Igen gyakori a cégek körében a bejelentés nélküli, úgymond feketefoglalkoztatás.Nem ritka az sem, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átíratják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mi számít úgynevezett költségvetési csalásnak.
Magyarországon a legtöbb gazdasági büntetőügy a költségvetési csalásból (adócsalás), áfacsalásból, csődbűncselekményből (felszámolási eljárások, sikkasztás) fakad Magyarországon. A legtöbb feljelentést az adóhatóság, illetve a felszámoló teszi.