OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL
Adócsavar - Blog
A vállalkozónak 2021 januárjától még a munka megkezdése előtt tájékoztatnia kell a megbízót arról, ha KATA alany. Természetesen ennek az a jelentősége, hogy amennyiben tárgyévben a szerződések összesített értéke eléri a 3 millió forint összeget, akkor a vállalkozónak kell megfizetnie a 40 %-os adót.
Ezért a megbízók a következő passzust teszik bele a szerződésekbe:
"A vállalkozó nyilatkozik, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 2021. január 01-től hatályos 13. § (2) és a 32/E. § (2) bekezdése értelmében kisadózó vállalkozónak minősül. Vállalkozó köteles azonnal írásban tájékoztatni partnerét, ha ebben bármiféle változás történik. A vállalkozó köteles a munka elvállalása, megkezdése előtt írásban tájékoztatni a megrendelőt, ha az elvállalt munka számlázott tételével a megrendelő és vállalkozó közötti szerződések összesített értéke tárgyévben el fogja érni a 3 millió Ft- összeget. A tájékoztatás elmulasztása esetén a megrendelőnél felmerülő többletköltségek összegével a vállalkozói díj csökkentésre kerül."
A törvény ennyit ír elő: 13. § (2) A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően - a változás kezdő időpontjának megjelölésével - tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.
Kinek mennyit kell fizetnie, ha túllépik a 3 milliós küszöböt:
Nem kapcsolat vállalkozás esetén:
- belföldi partner a 3 m ft feletti rész után 40%-os adót fizet a számlát befogadó vállalkozás. Ez azt jelenti, hogy ha eddig havi 1.400.000 fizetett havonta a megbízó, a keret átlépése után ebből 400.000 forintot adót fizet, ami a KATÁsnak, ha visszafelé számoljuk "csak" 28,5 százalék veszteség. Tehát még így is jobban fognak járni, mintha járulékot kellene maguk után fizetniük.
- külföldi partner esetén a 3 m ft feletti rész 71,42%-a után kell megfizetni a katásnak a 40%-ot, azaz 40% helyett 28,568% lett az adó ebben az esetben.
Kapcsolt vállalkozás esetén ( kapcsolt vállalkozásnak hívjuk a közeli hozzátartozók cégeit és vállalkozásait, illetve a közös ügyvezetésű cégeket)
- Sokan játszották ki azt a lehetőséget, hogy saját ügyvezetésű Kft-jük mellett KATA egyéni vállalkozást alapítottak, és beszámláztak a saját cégüknek. Ez már korábban is aggodalomra adott okot. A jelenlegi törvény kimondja, hogy a belföldi kapcsolt partner esetén már az első forint bevétel után a számlát befogadó fizeti a plusz 40%-ot. (ez magánszemély partnerekre nem vonatkozik)
- külföldi kapcsolt partner esetén a bevétel 71,42%-a után kell megfizetni a 40%-os adót a katásnak (nem a külföldi partner fizeti) az adó mértéke ebben az esetben 28,568% lesz a 40% helyett.
Kivételek:
Amennyiben magánszemélynek kerül kiállításra a számla akkor nem kell plusz 40%-ot fizetni (akár külföldi akár belföldi)
Kinek éri meg továbbra is KATÁzni?
Egyenlőre úgy tűnik, hogy a Katások nagy részének és a vállalkozásoknak is még mindig jobban meg fogja érni Katás konstrukcióban adózni, mint járulékot fizetni, azonban ez mindig egyedi számításoktól függ. Nagyban függ attól is, hogy a Katásnak milyen költségei merülnek fel, amelyet esetleg egy más konstrukcióban el tud számolni. Lássuk a számokat!
Egyéni vállalkozó:
Katából válthat egyéni vállalkozói átalányadóra vagy tételes költségelszámolásra.
- Átalányadónál a bevétel 40%-a elismert költség, azaz a bevétel 60%-a után kell megfizetni összesen 49 % adót (szja, TB, szochó) Tehát 1. 400 000 forintos havi bevételnél közel 420.000 forint adót kell megfizetni. Plusz hozzájön az iparűzési adó, osztalékadó viszont nincs (majdnem ugyanott vagyunk, mintha Katánál a vállalkozó befizeti 1.400.000 forint után a 400.000 forint adót, és spóroltunk a havi könyvelői díjon is)
- Tételes költségelszámolásnál a bevételből ki kell vonni az elismert költséget és ezek után kell megfizetni a 9%-os nyereségadót majd évente az osztalékadót ami áll 15%-os szja-bó és a 15,5%-os szochóból, figyelembevéve a szocho korlátot. Erre jön rá a járulékfizetés (15% szjat, 18,5% tb járulékot és legalább a garantált bérminimum 125%-a után a 15,5%-os szochot és iparűzési adót. Ezt tehát akkor érdemes választani, ha sok költséget tudunk elszámolásni
Katás Bt. válthat társasági adóra vagy KIVÁra:
-
Társasági adónál a bevétel mínusz elismert költség után kell fizetni 9%-os társasági adót, majd osztalékadót (15%-os szja, 15,5%-os szochó,figyelemmel a szocho korlátra). Nem kötelező osztalékot kivenni. Járulékfizetési kötelezettség is van, a minimálbér vagy garantált bérminimum után meg kell fizetni a 15%-os szja-t, a 18,5%-os tbjárulékot, a 15,5%-os szochot és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.Nyugdíjas nem fizet járulékot, csak a 15%-os szja terheli Bevezetésre került a minimum tbjárulék, ami azt jelenti, hogy ha csak havi 1 órás munkaviszonyos vagy, akkor is a minimálbér 30%-a (48.300 ft) után meg kell fizetni a kötelező járulékot (szochot is).
-
Kiva csak akkor éri meg, ha sok munkavállalója van a cégnek (szerintünk minimum 10 munkavállalónál éri meg), mivel a Kiva lényege, hogy nem kell megfizetni a munkabér/vállalkozói kivét után a 15,5%-os szochót és a 1,5%-os szakképzési hozzájárulást, a kiva mértéke 11%. Viszont osztalékot kivenni drágább lesz, mert az osztalékfizetés növeli a KIVA alapján.
Ha szeretné egyedileg kiszámolni, hogy mi éri meg Önnek, hívjon minket: 06 70 523 27 85 vagy keressen meg minket a többi elérhetőségünkön: https://www.drszeiler.hu/konyveloiroda/kapcsolat
Dr. Szeiler Nikolett
Összefoglaltuk, hogy ingatlan vásárlás kapcsán milyen illetékmentességek és kezdvezmények vehetőek igénybe, ki veheti igénybe és milyen feltételekkel. Amiben mi tudunk segíteni: Illetékfizetés esetén fizetési kedvezmény és méltányossági kérelmek szerkesztése. Sok esetben sikerült az illeték egy részét töröltetni, vagy hosszútávú részletfizetést elérni.
- Viszterhes vagyonszerzésre vagy ajándékozásra vonatkozó teljes személyes illetékmentesség.
A személyes illetékmentességeket Itv. 5. és 6. §-a tartalmazza. Ilyen illetékmentességben részesülnek az egyházi személyek, alapítványok, közalapítványok, egyes fegyveres szervek és nemzetközi szervezetek. Alapítványok abban az esetben lehetnek illetékmentesek, ha 2020. január 1-je előtti szabályok szerint alapítványnak minősülnek és vállalják, hogy 2023. január 15-ig igazolják a NAV-nak, hogy az alapítvány a Civil törvény szerint közhasznú jogállást szerzett. Amennyiben az alapítvány újonnan jött létre, igazolniuk kell, hogy az alapítás évét követő második év végéig közhasznú jogállást szereznek.
- Viszterhes vagyonszerzésre vonatkozó mentességek
- Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése esetén az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján járó feltételes illetékmentesség.
A legtöbb katát választó adózó nincs tisztában azzal, hogy mi a különbség a 12 millió forintos áfa alanyi mentesség és a 12 millió forintos kata bevételi határ között, pedig ha ezt az értékhatárt megközelíti és nem figyel, komoly problémája lehet. Cikkünk ennek elkerülésében igyekszik segítséget nyújtani.
Jelen írásunkkal a kata és az alanyi mentesség értékhatár-számítása közötti különbségekre szeretnénk felhívni a figyelmet. A cikkben nem térünk ki többek között az értékhatárba beszámítandó, illetve be nem számítandó bevételekre, a kata vagy az alanyi mentességnél a szabályok alóli kivételekre.
1. Mit is jelent a kata 12 millió forintos bevételi határa?
Kezdjük az egyszerűbb kérdéssel, amit mindenki mond, és amiről a legtöbb írás szól! Katásként 12 millió forintos árbevételig (ez nettó árbevétel, tehát nem befolyásolja, hogy áfás vagy alanyi mentes-e egy vállalkozó) 25 000, 50 000 vagy 75 000 forintos havi tételes adót kell fizetni, illetve megfelelő választás esetén 50 000 forintos éves iparűzési adót (Budapesten).
Katamértékek
♦ 25 000 forint a kata, ha valakinek a vállalkozás mellett van egy főállása.
♦ 50 000 forint a kata, ha nincs főállás és az alap nyugdíjat választjuk.
♦ 75 000 forint a kata, ha nincs főállásunk és „emelt” nyugdíjat választunk.
Tehát kata szempontjából a 12 millió forintos értékhatár azt jelenti, hogy ezen éves bevételig nem terheli a katán és iparűzési adón kívül egyéb adófizetési kötelezettség a vállalkozást, az adózott jövedelemnek minősül és főállású katásként biztosítási jogviszonyt keletkeztet.
Amennyiben tört évben katázunk
Amennyiben a kata adózásra évközben térünk át, úgy arányosítani kell a maximum árbevételi határt. Tehát ha április 1-jétől választjuk a kata adózási formát, úgy 9 millió forintos árbevételig van megfizetve ezen évben az adó.
A kata bevételi korlátjának átlépése
Amennyiben átlépjük a kata 12 millió forintos éves korlátját, abban az esetben sem történik tragédia, de érdemes bekalkulálni, hogy a 12 millió forintot meghaladó bevételt 40 százalékos adófizetési kötelezettség terheli. Egy példán levezetve: 13 millió forintos éves bevétel esetén az alap adófizetési kötelezettségen felül 400 000 forintos adófizetési kötelezettség keletkezik.
Csak a megszerzett bevétel számít
A kata adózási mód egyik előnyös szabályozása, hogy az értékhatárba csak a megszerzett bevétel számít bele. Tehát attól, mert leszámláztunk akár 16 millió forintos összeget, nem kell a 12 millió forintot meghaladó 4 millió forint után a 40 százalékos adót, azaz 1 600 000 forintot megfizetni, csak ha az be is folyt. Itt van egy kis mozgástér, amellyel a katafizetési kötelezettség tervezhető. Például, ha van keretünk az adott évre, megkérhetjük ügyfelünket, hogy fizessen előleget, vagy ha úgy alakul, hogy átlépnénk a 12 millió forintos bevételt, akkor akár köthetünk egy részletfizetéses megállapodást.
2. Mit is jelent az alanyi mentesség 12 millió forintos határa?
Tapasztalatunk alapján a legtöbb adózó ugyanazt gondolja az áfa alanyi mentesség működéséről, mint a katáról – amelyet az előbb mutattunk be röviden, viszont itt komoly tévedésbe eshet a vállalkozó.
Az alanyi mentesség lényege
Az áfa alanyi mentesség lényege egy jog, azaz választási lehetőség, hogy főszabály szerint éves 12 millió forintos árbevételig nem kell az értékesítésre áfát számolni és áfabevallást sem kell beadni. Igaz, cserébe beszerzéseinkkel kapcsolatban sem élhetünk áfalevonási jogunkkal, tehát egy esetleges alanyi menetesség választását, vagy az áttérést mindig az adott vállalkozás vonatkozásában érdemes értékelni. Alapvetésként elmondható, hogy ahol a megrendelő magánszemély vagy alanyi mentes vállalkozás, a szolgáltatásnyújtás/termékértékesítés során a költségek nem számottevőek, abban az esetben mindenféleképpen érdemes az alanyi mentesség választása.
Az évközi alanyi mentesség választása
Amennyiben egy vállalkozást évközben indítunk és alanyi mentességet választunk, abban az esetben a 12 millió forintos értékhatárt szintén arányosítani kell. Ellentétben a kataalanyisággal az áfa alanyi mentes választásra évközben nem lehet áttérni, kizárólag ha az vállalkozás indításhoz kapcsolódik.
Az alanyi mentesség határának átlépése
Amennyiben átlépjük az évi 12 millió forintos értékhatárt, abban az esetben már a legelső számlára – amellyel azt átlépjük – áfát kell felszámítani és megfelelő bevallást beadni. Egy példán bemutatva, amennyiben 9 milliós számlakiállításunkat követően 4 millió forintos számlát állítanánk ki, abban az esetben a teljes 4 millió forintos nettó összegre rá kell számolni a megfelelő mértékű áfa összegét – tehát nem csak a 12 millió forintot meghaladó részre, illetve természetesen ezen időpontot követően kiállított számláinkra is ez érvényes.
Ha túllépjük akkor 2 évre kiesünk az alanyi mentességből!
A katafizetéshez képest a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a következő 2 évben nem választhatjuk az alanyi mentes adózási módot!
További problémát vet fel, ha nem vesszük észre, hogy átléptük a 12 milliós számlázási (!) alanyi mentes limitet, mert ebben az esetben a megrendelőnktől már sokkal nehezebb lesz behajtani a leszámlázni elfelejtett áfa összegét – főleg abban az esetben, ha magánszemélyről van szó. Sajnos több olyan példával találkoztunk, ahol nem vették észre, hogy átlépték a határt.
Áfa szempontjából a teljesítés számít
Míg a kata szempontjából a bevétel megszerzésének az időpontja, addig áfa szempontból a teljesítés időpontja számít. A teljesítés napja az áfás vállalkozások legfontosabb dátuma (kivétel a pénzforgalmi áfát választóknak), mivel az adókötelezettség ezen időponthoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy attól mert egy számlát nem állítunk ki, vagy mert egy számlát a teljesítéstől eltérő dátummal állítunk ki, az áfafizetési kötelezettség beáll. És akkor is, ha kiállítjuk a számlát, mivel ebben az esetben maga a számla kiállítása keletkezteti az adófizetési kötelezettséget.
Nézzünk meg ezt példákon levezetve! Van egy folyamatos teljesítésű ügyletünk, amelyet minden hónapban számlázunk és a fizetési határideje a teljesítés napja, legyen ez minden hónap 15-e. Ebben az esetben attól függetlenül, hogy nem állítjuk ki a számlát december 15-én az áfafizetési (felszámítás) kötelezettségünk ugyanúgy beáll, tehát beszámít az alanyi mentes értékhatárba. Vagy tegyük fel, hogy egy teljesítési igazolás december 20-ára szól, de mi a számlát csak jövő évi teljesítési időponttal állítjuk ki, ebben az esetben is az áfafizetési kötelezettség (vagy mentességi értékhatárba számítás) decemberre számít.
Egy adóellenőrzés esetén
Tegyük fel, hogy egy adóellenőrzés feltárja, hogy egy év tekintetében kicsúsztunk az alanyi mentesség határából (mert nem jól állítottuk ki a számlát, vagy nem vettük észre a határátlépést), ebben az esetben a következő évekre kiállított számlákra is rá (vagy vissza) kell számítani az áfa összegét! Ráadásul ellenőrzés esetén 50 százalékos bírsággal is számolhatunk az áfa összegére vetítve, és nagy eséllyel maga az áfa behajtása ügyfeleinktől sem lesz egyszerű.
Adózóna cikkünkben táblázatban összehasonlítva a két 12 millió forintos értékhatárt
Kocsis Zoltán Tamás
Dr. Szeiler & Partners Kft. ügyvezető, okleveles közgazdász
2020. május 28. napján jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 249/2020. (V. 28.) rendelete (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.), valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt (a továbbiakban: Ctv.) érintő változásokat rögzíti. A Korm. rendelet értelmében 2020. május 29. napjától a Cstv., valamint a Ctv. egyes rendelkezéseit az eddig megszokottaktól eltérően kell alkalmazni a veszélyhelyzet fennállásáig, ami közérthetően összefoglalva az alábbiakat jelenti:
Felszámolási eljárás 400.000 Ft-ot meghaladó tartozás esetén indítható, előtte plusz 75 napot várni kell a teljesítésre
Ha a követelés a felek közötti szerződésen vagy jogerős bírósági határozaton, fizetési meghagyáson alapul, akkor jelenleg 400.000,- forintot meghaladó összegű tőkekövetelés esetén adható be az adós ellen felszámolás iránti kérelem. Amennyiben a hitelező a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmét az adóssal kötött szerződésre, vagyis a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára kívánja alapítani, úgy további szabály, hogy a hitelezőnek felszámolási kérelme benyújtása előtt a fizetési felszólításában meghatározott határidőn túl további 75 napot kell kötelezően az adós teljesítésére várni.
Vagyis, ha a hitelező a mai napon észleli, hogy a 400.000,- forintot meghaladó, nem vitatott, 2020. május 5. napjával esedékes számláját az adós még mindig nem egyenlítette ki, akkor – az eddig ismert gyakorlatnak megfelelően – elsőként fizetési felszólítást kell küldenie adós részére, melyben egy végső határidőt kell megszabnia a teljesítésre. A Korm. rendelet által hozott változás ezt követően válik igazán érdekessé, ugyanis ha az adós a fizetési felszólításban megadott határidő alatt sem rendezte tartozását hitelező felé, akkor hitelező a fizetési felszólításban megadott határidőn túl további 75 napos várakozásra kényszerül, míg az adós felszámolását kezdeményezheti. Ugyanakkor a hitelezőknek jó hír, hogy ez esetben a bíróság az adós kérelmére a korábbi 45 napos határidő helyett, már csak 15 nap haladékot adhat a tartozás kiegyenlítésére.
Irodánk sok adóellenőrzést vitt végig személy- és vagyonvédelem miatt. Könyvelő irodánk pedig több ilyen céget is könyvel.
Így elég behatóan foglalkoztunk már a személy- és vagyonvédelem partnerkockázataival. A NAV tájékoztatás szerint: köteles az adózó a partnerét a NAV adatbázisokban leellenőrizni és ezt dokumentálni, a lekérdezéseket megőrizni, ha adólevonási jogot akar gyakorolni. Így adózó a NAV adatbázisából ellenőrizze, hogy van-e bejelentett munkavállalója a teljesítésben részt vevő vállalkozásnak és még a megállapított díjnál ügyeljen arra is, hogy az a garantált bérminimum szerinti díjazást, a közterhek befizetését biztosítsa. Ezek alapján tehát az adóhatóság kikalkulált egy minimum díjazást, ezek alatt megállapított vagyonőri óradíjak adókijátszásra adhatnak okot.
Sok megbízó várta már, hogy a NAV minimum árakat állapítson meg, hiszen ha nem tudnak a cégek a Megrendelőnél folyamatosan alá ígérni, akkor az adókijátszás esélye is kisebb.
Mit tehetnek a kis és középvállalkozások, hogy adóterheiket csökkentsék, minimalizálják esetleges töröljék: Fizetési könnyítésnél kérhető: adótartozás halasztása, részletekben való megfizetése vagy törlése Végrehajtás felfüggesztése is kérhető a koronavírusra hivatkozással. Ügyvédként találkozás nélkül tudjuk képviselni az ügyfeleket az adóhatóság előtt vagy akár ingatlan adás-vétel ellenjegyzésnél is. Nézze meg videóbejegyzésünket.
Az adóhatóság előtt a 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Tehát, ha a koronavírus miatt nem tudta kifizetni az márciusi béreket áprilisban, akkor fizetési kedvezmény és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kell benyújtani, mert nincs automatikus szünetelés! Azaz végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. Sokak számára érthetetlen, hogy pont a koronavírus alatt keletkezett adótartozások végrehajtása nem lett felfüggesztve. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. Egyik általunk könyvelt cégnél ez a fizetési felszólítás 1 napon belül érkezett, az általánosan megszokott 2 hét helyett. Ilyen gyorsan még soha nem kaptak cégek fizetési felszólításokat. Olvassa tovább cikkünket, ha kíváncsi arra, mégis mit tehetünk a felhalmozott adótartozással a koronavírusra vonatkozó kormányrendeletek alapján.
Megjelent a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete, amely számos adózási könnyítést vezetett be. Az egyik legfontosabb, hogy a beszámolókkal kapcsolatos határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek. Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira. A koronavírusra hivatkozással kérhető továbbá egy adónemben fennálló tartozás 20%-os törlése, illetve az adótartozásra kérhető 12 hónapos részletfizetés, 6 hónapos halasztás. Több adónemben is könnyítéseket vezettek be, részletesen ezekről az alábbi cikkben olvashatnak:
Fizetési könnyítés, adómérséklés
- A adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
- Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak (cégek, egyesületek, alapítványok) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, kizárólag egy adónem tekintetében, legfeljebb 20%-al, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
Felszólítás küld a NAV minden olyan vállalkozásnak, akik még mindig nem adták be a 2018-as éves beszámolójukat. Tapasztalataink szerint szeptemberben rengeteg cégnek küldte meg az első felszólítást az adóhatóság, a beszámolók pótlására. Ezen cégek még az értesítés átvételétől számított 30 napon belül beadhatják szankció mentesen a beszámolójukat.
Ha nem vesszük át a levelet, nem ismerjük meg a problémát!
Az át nem vett értesítés nem mentesít a következmények alól, ugyanis a második kézbesítéstől számított 5. munkanapon olyan, mintha átvettük volna! Tehát ha nem vesszük át, akkor az 5. naphoz képest számított 30 napunk van beadni a beszámolót. Az előzőek miatt is javasoljuk, hogy ne folytasson a társaság struccpolitikát és vegye át az érkező küldeményeket. A cégkapuról 30 nap után törlődnek a levelek, amelyeket azonban (NAV-os elektronikus küldés esetén) az ügyfélkapu ebev szolgáltatások, üzenetek lekérdezése menüpont alatt visszamenőleg is letölthetünk – tehát 30 napon túl is. Igen jól értették, 30 napig a cégkapun, ezek után pedig ügyfélkapun vehetők át.
DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK
Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria alkalmazta az Art. 128. § (1) bekezdés utolsó mondatát. Tekintettel volt azon 5/2017. (III.10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.
Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.
Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.
Külön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tervezeteszerint 2018. január 1-jétől kell majd a rendelkezéseket alkalmazni elsődlegesen a NAV és az önkormányzati adóhatóságok által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtására, illetve azokra vonatkozó fizetési kedvezményi eljárás során.
Irodánk már sok száz ! felszámolásban képviselte az ügyvezetőket és láttuk, hogy a felszámoló hogyan próbálja meg bagóért értékesíteni a vagyontárgyakat. A volt ügyvezető ebben az esetben kifogást, panaszt terjeszthet elő az illetékes bíróságon, azonban ezt kevés esetben teszi, mert úgy érzi, ha bámiben érvényesíteni kívánja a jogait a felszámoló bármilyen más irat vagy könyvelési probléma miatt feljelenti. Nem mer kekeckedni a felszámolóval! A kifogás előterjesztésének a joga a hitelezőnek is megvan, legtöbbször azonban a NAV az egyik hitelező, akit nem érdekel, hogy mennyiért fog elkelni a cég vagyona (sajnos), más hitelezők pedig nem ismerik a jogszabályi lehetőségeket.
Felszámolási eljárásban a felszámoló egyik legfontosabb feladata az adós társaság vagyonának feltárása és értékesítése annak érdekében, hogy az eljárás során elfogadott hitelezői igényeket minél nagyobb arányban ki lehessen elégíteni. Az adós társaság vagyonának értékesítése során azonban nem feltétlenül azonos a felszámoló és a hitelezők érdeke. A felszámolásban bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló kategóriákba sorolja. A besorolás jelentősége abban rejlik, hogy az határozza meg a kielégítési sorrendet.
Sokan kérdezik tőlünk, hogy mikor hajtható be a beltagon a betéti társaság NAVos vagy egyéb más tartozása. A társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező beltag köteles a saját vagyonából kifizetni a társaság adósságát.
Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz hír az, hogy a NAV mindenképpen meg fogja kísérelni a beltagon a tartozás behajtását, a jó hír pedig az, hogy ezt csak azután teheti, ha a társaságot felszámolták, kényszertörölték és a Társaság, mint főkötelezett, bizonyíthatóan nem tudta – egy részét sem - kifizetni.
Ha kényszertörlésre kerül a sor, a NAV-nak könnyű dolga van, mert ezek után rögtön megkísérelheti a beltagon behajtani a tartozást.
Felszámolás esetén már nem ilyen könnyű a helyzet. Fontos, hogy a Bt.-vel szembeni felszámolási eljárásban a követelés bejelentésre kerüljön. Amennyiben a NAV vagy más hitelező elmulasztja határidőben a felszámolónak bejelenteni hitelezői igényét, akkor a későbbiekben a beltaggal szemben sem fogja tudni érvényesíteni.
Milyen eszközök állnak a hitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.
A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez. A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.
Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.
Segítünk az adószám helyreállításában! Kérjen visszahívást
Toplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is. Hogy mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt megtudhatja cikkünkből.
A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által kiadott statisztikából. Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell. Azt, hogy pontosan milyen bűncselekményeket takarnak a fenti statisztikai adatok és hogy, mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt a cikkünkből megtudhatja.
Kevesen tudják, hogy az adós cég és a hitelezők közötti egyezségkötésre a felszámolási eljárásban mindaddig lehetőség van, ameddig a felszámoló be nem nyújtja a bíróságra a zárómérleget, azaz igen sok idő áll rendelkezésre arra, hogy a felszámolás alá került cég megmenthető legyen. Sok esetben ajánljuk ezt a lehetőséget mi is ügyfeleinknek, leggyakrabban akkor, amikor valamilyen a vállalkozásban lévő vagyontárgyat kell megmenteni. Gyakori ugyanis, hogy a cégek úgy futnak bele egy felszámolási eljárásba, hogy azt ők nem is akarták, így például, ha a bíróságtól kapott postai küldeményt későn vették kézhez és a felszámolási eljárás már visszafordíthatatlan.
Előfordulhat olyan eset is, amikor olyan rossz állapotban van a cég könyvelése, hogy jobb megegyezni a hitelezőkkel és megfizetni a felszámolási költségeket, mint kitenni a felszámolás alá került cég tagjait és ügyvezetőit egy esetleges büntetőeljárásnak. Gondoljunk csak bele, milyen következményekkel járhat, ha úgy kezdődik el egy felszámolási eljárás, hogy a házipénztárból igen jelentős kölcsönök lettek folyósítva a tagnak. Ilyen esetben a felszámoló visszaköveteli a tagtól az összeget és büntető feljelentéssel is élhet. Ilyenkor jobb egy egyezségi kérelmet előterjeszteni, amelyben az adós cég megegyezik a hitelezőkkel és megfizeti a felszámolás költségeit is.