/adocsavar/adocsavar-blog

OLVASSON CIKKEKET AZ ADÓCSAVAR JÓVOLTÁBÓL

Adócsavar - Blog

2020. április 28.

Az adóhatóság előtt a 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Tehát, ha a koronavírus miatt nem tudta kifizetni az márciusi béreket áprilisban, akkor fizetési kedvezmény és végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet kell benyújtani, mert nincs automatikus szünetelés! Azaz végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. Sokak számára érthetetlen, hogy pont a koronavírus alatt keletkezett adótartozások végrehajtása nem lett felfüggesztve. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. Egyik általunk könyvelt cégnél ez a fizetési felszólítás 1 napon belül érkezett, az általánosan megszokott 2 hét helyett. Ilyen gyorsan még soha nem kaptak cégek fizetési felszólításokat. Olvassa tovább cikkünket, ha kíváncsi arra, mégis mit tehetünk a felhalmozott adótartozással a koronavírusra vonatkozó kormányrendeletek alapján.

2020. április 28.

Mit tehetnek a kis és középvállalkozások, hogy adóterheiket csökkentsék, minimalizálják esetleges töröljék: Fizetési könnyítésnél kérhető: adótartozás halasztása, részletekben való megfizetése vagy törlése Végrehajtás felfüggesztése is kérhető a koronavírusra hivatkozással. Ügyvédként találkozás nélkül tudjuk képviselni az ügyfeleket az adóhatóság előtt vagy akár ingatlan adás-vétel ellenjegyzésnél is. Nézze meg videóbejegyzésünket.

2020. április 23.

Megjelent a Kormány 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelete, amely számos adózási könnyítést vezetett be. Az egyik legfontosabb, hogy a beszámolókkal kapcsolatos határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, amennyiben azok 2020. április 22. és 2020. szeptember 30. között esedékesek. Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira. A koronavírusra hivatkozással kérhető továbbá egy adónemben fennálló tartozás 20%-os törlése, illetve az adótartozásra kérhető 12 hónapos részletfizetés, 6 hónapos halasztás. Több adónemben is könnyítéseket vezettek be, részletesen ezekről az alábbi cikkben olvashatnak:

Fizetési könnyítés, adómérséklés

  1. A adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  2.  Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak (cégek, egyesületek, alapítványok) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, kizárólag egy adónem tekintetében, legfeljebb 20%-al, de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.
2019. november 27.

Felszólítás küld a NAV minden olyan vállalkozásnak, akik még mindig nem adták be a 2018-as éves beszámolójukat. Tapasztalataink szerint szeptemberben rengeteg cégnek küldte meg az első felszólítást az adóhatóság, a beszámolók pótlására. Ezen cégek még az értesítés átvételétől számított 30 napon belül beadhatják szankció mentesen a beszámolójukat.

Ha nem vesszük át a levelet, nem ismerjük meg a problémát!

Az át nem vett értesítés nem mentesít a következmények alól, ugyanis a második kézbesítéstől számított 5. munkanapon olyan, mintha átvettük volna! Tehát ha nem vesszük át, akkor az 5. naphoz képest számított 30 napunk van beadni a beszámolót. Az előzőek miatt is javasoljuk, hogy ne folytasson a társaság struccpolitikát és vegye át az érkező küldeményeket. A cégkapuról 30 nap után törlődnek a levelek, amelyeket azonban (NAV-os elektronikus küldés esetén) az ügyfélkapu ebev szolgáltatások, üzenetek lekérdezése menüpont alatt visszamenőleg is letölthetünk – tehát 30 napon túl is. Igen jól értették, 30 napig a cégkapun, ezek után pedig ügyfélkapun vehetők át.

2019. november 27.

Főként könyvelők és ügyvédek kerültek hátrányos helyzetbe az elektronikus kapcsolattartás, azon belül is az eseti meghatalmazotti képviselet miatt. Ez azért is veszélyes, mert az adózásról szóló törvények sokkal szűkösebb határidőket szabtak az adózóknak, azonban a meghatalmazottak eljárni igen nehézkesen tudnak. Az alábbiakban felhívjuk a problémára a figyelmet és szeretnénk segíteni azon meghatalmazottaknak, akik nem tudnak az adóhatósággal elektronikusan kommunikálni.

Ki is az eseti meghatalmazott?

Egyszerűen szólva az, aki nem állandó meghatalmazott a NAV előtt és nem maga az ügyfél. Ez azt jelenti, hogy csak eseti jelleggel, csak adott ügyben, vagy ügyön belül kizárólag valamely eljárási cselekmény során jár el: Pl. egy magánszemély fizetési könnyítés elkészítésére ad meghatalmazást vagy NAV ellenőrzés során történő eljárásra, előzetes adóregisztrációs igazolás kérelmezésére stb.

2019. október 30.

Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.

A perindítás lehetőségét a csődelszámolásról, felszámolási eljárásról és végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A §-a, és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (cégtörvény) 118/3 §-a biztosítja.

Fontos momentum, hogy 2017 júliusától a hitelezőket perindítás esetén illetékfeljegyzési jog illeti meg, tehát a hitelezőnek csak akkor kell megfizetnie az illetéket, ha elveszíti a pert (az illetékekről szóló 1990. évi CCIII. törvény [Itv.] 62. §). Ez azért lényeges, hiszen a hitelezők sokszor a felszámolás megindításáért is már megfizettek 80 000 forint illetéket, és a 25 000 forint költségtérítést is azon túl, hogy az adós nem fizette ki a tartozását, és így legtöbbször – a behajthatatlansági igazolás kiadásáig – elbukták az áfát és a taot is.

Ugyanígy az adóhatóságot is kár éri, hiszen a költségvetésbe nem folyik be a várt bevétel. A NAV álláspontja szerint: „A kft.-k vezetői ellen indított pereknek az is a célja, hogy elősegítse a gazdaság fehérítését, rábírja a piaci élet szereplőit a jogkövető magatartásra, a szabályszerűen működő cégek pozícióját erősítse, valamint arra ösztönözze a gazdasági társaságok vezetését, hogy a gazdaságból való kivonulás jogszerű módját válasszák.”.

DR. SZEILER ÜGYVÉDI IRODA – CIKKEINK

2017. október 24.

Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a 

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria alkalmazta az Art. 128. § (1) bekezdés utolsó mondatát. Tekintettel volt azon 5/2017. (III.10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.

2017. október 6.

Külön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tervezeteszerint 2018. január 1-jétől kell majd a rendelkezéseket alkalmazni elsődlegesen a NAV és az önkormányzati adóhatóságok által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtására, illetve azokra vonatkozó fizetési kedvezményi eljárás során.

2017. szeptember 15.

Irodánk már sok száz ! felszámolásban képviselte az ügyvezetőket és láttuk, hogy a felszámoló hogyan próbálja meg bagóért értékesíteni a vagyontárgyakat. A volt ügyvezető ebben az esetben kifogást, panaszt terjeszthet elő az illetékes bíróságon, azonban ezt kevés esetben teszi, mert úgy érzi, ha bámiben érvényesíteni kívánja a jogait a felszámoló bármilyen más irat vagy könyvelési probléma miatt feljelenti. Nem mer kekeckedni a felszámolóval! A kifogás előterjesztésének a joga a hitelezőnek is megvan, legtöbbször azonban a NAV az egyik hitelező, akit nem érdekel, hogy mennyiért fog elkelni a cég vagyona (sajnos), más hitelezők pedig nem ismerik a jogszabályi lehetőségeket.

Felszámolási eljárásban a felszámoló egyik legfontosabb feladata az adós társaság vagyonának feltárása és értékesítése annak érdekében, hogy az eljárás során elfogadott hitelezői igényeket minél nagyobb arányban ki lehessen elégíteni. Az adós társaság vagyonának értékesítése során azonban nem feltétlenül azonos a felszámoló és a hitelezők érdeke. A felszámolásban bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló kategóriákba sorolja. A besorolás jelentősége abban rejlik, hogy az határozza meg a kielégítési sorrendet. 

2017. augusztus 15.

Sokan kérdezik tőlünk, hogy mikor hajtható be a beltagon a betéti társaság NAVos vagy egyéb más tartozása. A társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező beltag köteles a saját vagyonából kifizetni a társaság adósságát. 

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz hír az, hogy a NAV mindenképpen meg fogja kísérelni a beltagon a tartozás behajtását, a jó hír pedig az, hogy ezt csak azután teheti, ha a társaságot felszámolták, kényszertörölték és a Társaság, mint főkötelezett, bizonyíthatóan nem tudta – egy részét sem - kifizetni.

Ha kényszertörlésre kerül a sor, a NAV-nak könnyű dolga van, mert ezek után rögtön megkísérelheti a beltagon behajtani a tartozást.

Felszámolás esetén már nem ilyen könnyű a helyzet. Fontos, hogy a Bt.-vel szembeni felszámolási eljárásban a követelés bejelentésre kerüljön. Amennyiben a NAV vagy más hitelező elmulasztja határidőben a felszámolónak bejelenteni hitelezői igényét, akkor a későbbiekben a beltaggal szemben sem fogja tudni érvényesíteni.

2017. június 8.

Milyen eszközök állnak a hitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez. A fizetési emlékeztetőben meg kell adni a lejárt számla adatait (számla száma, összege, eredeti fizetési határidő), valamint új határidőt a pénzügyi teljesítésre.

2017. június 6.

Sok vállalkozás szembesül azzal a napokban, hogy a beszámolója nem készült el határidőben. Ez történhet olyan okból, mert nem adott le minden dokumentumot a könyvelőjének, ezáltal ő nem tudta a beszámolót elkészíteni. Előfordulhat, hogy a könyvelő hanyagsága vezetett oda, hogy határidőben nem lett benyújtva a beszámoló. Bármi is volt a kiváltó ok, a mulasztáshoz adójogi, cégjogi, és polgárjogi szankciók egyaránt kapcsolódhatnak.

Segítünk az adószám helyreállításában! Kérjen visszahívást

2017. május 17.

Toplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is. Hogy mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt megtudhatja cikkünkből.

A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által kiadott statisztikából. Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell. Azt, hogy pontosan milyen bűncselekményeket takarnak a fenti statisztikai adatok és hogy, mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt a cikkünkből megtudhatja.

2017. május 5.

Kevesen tudják, hogy az adós cég és a hitelezők közötti egyezségkötésre a felszámolási eljárásban mindaddig lehetőség van, ameddig a felszámoló be nem nyújtja a bíróságra a zárómérleget, azaz igen sok idő áll rendelkezésre arra, hogy a felszámolás alá került cég megmenthető legyen. Sok esetben ajánljuk ezt a lehetőséget mi is ügyfeleinknek, leggyakrabban akkor, amikor valamilyen a vállalkozásban lévő vagyontárgyat kell megmenteni. Gyakori ugyanis, hogy a cégek úgy futnak bele egy felszámolási eljárásba, hogy azt ők nem is akarták, így például, ha a bíróságtól kapott postai küldeményt későn vették kézhez és a felszámolási eljárás már visszafordíthatatlan.

Előfordulhat olyan eset is, amikor olyan rossz állapotban van a cég könyvelése, hogy jobb megegyezni a hitelezőkkel és megfizetni a felszámolási költségeket, mint kitenni a felszámolás alá került cég tagjait és ügyvezetőit egy esetleges büntetőeljárásnak. Gondoljunk csak bele, milyen következményekkel járhat, ha úgy kezdődik el egy felszámolási eljárás, hogy a házipénztárból igen jelentős kölcsönök lettek folyósítva a tagnak. Ilyen esetben a felszámoló visszaköveteli a tagtól az összeget és büntető feljelentéssel is élhet. Ilyenkor jobb egy egyezségi kérelmet előterjeszteni, amelyben az adós cég megegyezik a hitelezőkkel és megfizeti a felszámolás költségeit is.

2017. január 11.

Sok esetben hallunk arról, hogy cégek úgy tűnnek el a süllyesztőben, hogy hatalmas tartozásokat hagynak maguk után. A tartozások ki nem fizetése az Ön cégét is tönkre teheti, ahogy a körbetartozások miatt ez már rengeteg társasággal előfordult. Azonban van remény, ha a hitelező elég kitartó! A jelenlegi törvényalkotás abba az irányba fordult, hogy sokkal könnyebb legyen az ügyvezető magánvagyonából végrehajtani a cég tartozásait, ha az csalárdul kimentette a cégből a vagyont. A hitelező első teendője, hogy felszámolási eljárást indít, ezzel párhuzamosan kell megindítani a pert az ügyvezető, mint magánszemély ellen. A jó hírünk pedig az, hogy 2017-től a hitelezők ezeket a pereket, illeték megfizetése nélkül indíthatják el. Tehát csak akkor kell illetéket fizetniük, ha vesztesen kerülnek ki a perből. Akkor is ilyen pert indíthat, ha előreláthatóan a felszámolás során, az adós cég vagyonából nem kapja meg követelését a hitelező, illetve nem teljes mértékben jut hozzá.

Igen gyakori, hogy a felszámolt cégből a hitelező végül semmit sem kap. Ennek egyrészről lehet az az oka, hogy a becsődölt vállalkozásból az ügyvezető kimentette a vagyont, a készletet és minden mozdítható tárgyi eszközt értékesített, leselejtezett. A felszámolók elsősorban a saját költségeik kielégítésére törekednek, csak ez után következnek a többiek, éppen ezért kifelezetten nehéz a hitelezői érdekek képviselete a felszámoló előtt. Kevesen tudják, hogy a felszámolással párhuzamosan elindítható az ügyvezetői mögöttes felelősségére irányuló per, amelyet a felszámolást elindító törvényszék folytat le. Ha megállapítást nyer, hogy az ügyvezető nem járt el szabályszerűen a csődhelyzetben, akkor a magánvagyonával felel, még akkor is, ha korlátolt felelősségű társaság vezetője volt is.

Adja meg nevét és telefonszámát, visszahívjuk!
Kérjük adja meg a teljes nevét. Pl.: Kovács Ferenc vagy Dr. Kovács Ferenc András.
A mező minimum kettő és maximum négy szóból álló nevet fogad el.
+36
Kérjük adja meg telefonszámát: körzetszám + telefonszám. Ne használjon 06 vagy +36 előtagot. Pl.: 30 123-4567 vagy 55 123-456
Kérjük adja meg e-mail címét
Kérjük egy-két kulcsszóval jelezze felénk, hogy miben segíthetünk Önnek.
(Pl.: adóellenőrzés, jogi képviselet, könyvelés stb.)