Az adóhatóság csak a 2013. évi I. negyedévben 2756 feljelentést tett, legnagyobb részt költségvetési csalás miatt, kisebb részben csődbűncselekmény okán. Ez a tendencia évről évre nő, hiszen míg 2012-ben egész évben nagyjából négyezer büntetőügy indult, addig az idén már az első negyedévben megközelítette ez a szám a háromezret. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy csődbűncselekmény miatt nem az adóhatóság, hanem legtöbb esetben a felszámolók élnek feljelentéssel.)
Költségvetési csalás (korábbi nevén adócsalás)
Az adócsalás bűncselekmény fogalmának szélesebb körre való kiterjesztése miatt határozták meg a jogalkotók a Büntető törvénykönyvben (Btk.) a költségvetési csalás tényállást. A költségvetési csalás sokkal szigorúbb büntetési tételt szab meg, mint ami az adócsalás tényállásához kapcsolódott korábban. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekményt követ el.
A törvény szerint semmi sem marad büntetlenül, hiszen a legcsekélyebb súlyú csalásért is két év büntetés jár. A költségvetési csalás körébe tartozik az adócsalás, a jövedékkel való visszaélés, valamint az áfacsalás is.
Megmaradt ugyanakkor az adócsalás, áfacsalás esetében jelenleg is alkalmazható enyhítő körülmény, miszerint nem büntethető vétség esetén az, aki a vádirat benyújtásáig az okozott kárt megtéríti. Nem vonatkozik ez azokra, akik üzletszerűen vagy bűnszövetségben követték el a költségvetési csalást.
A költségvetési csalás leggyakoribb elkövetési módjai:
1. Fiktív számlák a könyvelésben
A fiktív számlákról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az „szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Az adóhatóság az adóvizsgálat során könnyen és gyorsan le tudja ellenőrizni, hogy valós, avagy fiktív számláról van-e szó. Az ellenőrök áttekintik a „fiktív” számlát kibocsátó társaság adóbevallását, megnézik, hány bejelentett alkalmazottat foglalkoztatott, és azokkal el tudta-e végezni a számlán megjelölt munkát, tanúkat hallgat meg, és végül megteszi a szükséges feljelentést, költségvetési csalással vádolva az ügyvezetőt.
2. Bejelentés nélküli foglalkoztatás.
A feketén foglalkoztatottak alkalmazása vagy rövidebb munkaidőre történő bejelentése igen gyakori a cégek körében. Ennek oka, hogy a kisebb vállalkozások nem tudják kitermelni a magas tb-járulékokat, vagy nincs annyi számlával fedezett jövedelmük, amiből kigazdálkodnák a közterheket, vagy egyszerűen csak így több nyereségre tesznek szert. A be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók is költségvetési csalást követnek el.
3. Cégbedöntések.
Gyakori adócsalási forma, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átíratják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre, akik az adóhatóság számára utolérhetetlenek. A sorozatos cégeladások eredményeként 2012-től kizárólag egy adóregisztrációs eljárást megelőzően lehet céget alapítani. Így akinek felszámolás, illetve kényszertörlés útján szűnt meg a cége, vagy az adószámát a megelőző 5 évben törölték, nem lehet ügyvezető.
A cégbíróságnak minden cégalapítás esetén kötelező elküldenie az ügyvezetők adatait az adóhatósághoz. A NAV a kapott adatokat leellenőrzi, és értesíti a cégbíróságot arról, hogy engedélyezi-e a cégalapítást vagy sem. Amennyiben olyan céget ellenőriznek, és állapítanak meg nála adóhiányt, amelynek az ügyvezetője elérhetetlen az adóhatóság szintén feljelentéssel szokott élni költségvetési csalás címén.
4. A cég bevételeinek eltitkolása.
5. Színlelt szerződések.
A színlelt szerződések szintén a költségvetési csalás, illetve a fiktív számlák velejárói. Amennyiben a számla nem valós gazdasági eseményt tükröz, a szerződés sem lesz valós. A szerződés vagy teljes egészében valótlan (egyáltalán nincs gazdasági esemény mögötte), vagy egy része valótlan összegről szól. Létezik olyan eset is, amikor valótlan a számla kibocsátó, vagy nem is létezik, de abban az esetben sem állapítja meg az adóhatóság a gazdasági teljesítést, ha a számlakibocsátó eltűnt, nem fellelhető.
6. Körhintaügyletek, például gabona és cukor utaztatása az EU-ban.
Ezek a költségvetési csalások kiemelt és az egyik legsúlyosabb formái. Az eladó azt színleli, hogy az áru elhagyta Magyarország területét, és áfa nélküli EU-s értékesítésről beszélhetünk. Ezzel szemben az áru ezekben az esetekben visszakerül Magyarországra, és itt kerül a végső felhasználóhoz.
7. Adóbevallást egyáltalán nem teljesítő cégek.
8. Jogosulatlan áfa-visszaigénylések.
9. Vagyonkimentés.
A fedezetelvonás vagy vagyonkimentés történhet a cég, illetve a magánszemély vagyonának eladásával vagy elajándékozásával. Az adóhivatal a vagyonkimentést biztosítási intézkedéssel zárolhatja, míg az átíratott vagyont bírói, illetve büntetőjogi úton próbálja visszaszerezni.
10. Jövedéki termékkel kapcsolatos csalások
Áfacsalások
A költségvetési csalásokon belül külön megemlíteném az áfacsalásokat, hiszen a feljelentések legnagyobb része í forgalmi adózást érinti. Ez akkor történhet, ha az adózó az áfabevallással az adóhatóságot megtéveszti. Ilyen például az az eset, amikor „0”-s bevallást nyújt be a vállalkozás az adóhivatalhoz, miközben számlákat állít ki, és azokat nem szerepelteti a könyvelésben, a kiállított számlák áfatartalmát nem vallja be, és nem is fizeti be a költségvetésbe. Az áfacsaláshoz sorolandók a korábbiakban említett fiktív számlás, illetve körhintaügyletek, valamint a jogosulatlan áfa-visszaigénylés is.
„Költségvetési csalás
Btk. 396. § (1) Aki
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(9) E § alkalmazásában
a) költségvetésen az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
397. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a költségvetési csalást a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében elkövesse, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Jövedékkel visszaélés elősegítése
398. § (1) Aki
a) jövedéki termék előállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt vagy alapanyagot engedély nélkül vagy a jogszabály megszegésével előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve
b) a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül vagy jogszabály megszegésével előállít, megszerez vagy tart,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) üzletszerűen,
b) jelentős mennyiségű alapanyagra vagy zárjegyre,
c) jelentős vagy azt meghaladó értékű adójegyre
követik el.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából
a) az alapanyag jelentős mennyiségű, ha
aa) motorbenzinként vagy gázolajként, motorbenzin- vagy gázolaj-adalékként, illetve hígítóanyagként felhasználható adómérték nélküli ásványolajtermék esetén a 20 000 litert,
ab) adómérték nélküli cseppfolyós szénhidrogén esetén a 45 000 kilogrammot,
ac) adómérték nélküli gáz-halmazállapotú szénhidrogén esetén a 100 000 nm3-t,
ad) cukorcefre esetén a 10 000 litert,
ae) cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből készült cefre esetén a 25 000 litert,
af)73 szárított dohány, fermentált dohány vagy vágott dohány esetén az 5 kilogrammot,
b) a zárjegy jelentős mennyiségű, ha az 5000 darabot
meghaladja.”