Mögöttes felelősség megállapítása iránti perek
Képviseljük ügyfeleinket mögöttes felelősség megállapítása iránti perekben és akkor is, ha hitelezőként került olyan helyzetbe, hogy szeretne az ügyvezető magánvagyona elleni pert indítani.
Az adótartozást felhalmozó, majd kényszertörlés, felszámolás alá került kft.-k vezetőivel szembeni perekre készül a NAV. Így mi is felkészültünk arra, hogy sikeresen képviseljük a volt ügyvezetőket. A felszámolt cégek hitelezőinek, így a NAV-nak is lehetősége van a kft.-k korlátolt felelősségének áttörésére, így a felszámolt cég vezetőjével szembeni perre.
Felszámolási eljárás alatt lévő cégek vezetőinek felelősségre vonása
Az ügyvezető mögöttes felelősségéről a csődtörvény (Cstv.) 33/A §-a rendelkezik. A törvény tartalmazza azt is, hogy az is felelősséggel tartozik a hitelezőknek, aki a vállalkozást ténylegesen irányította. Így tehát hiába íratta bárki is strómanra a céget, ha bizonyítható, hogy valóban ő állt a cég mögött, akkor a tényleges ügyvezető vagyona ellen fog a per irányulni.
Az említett törvényhely legfontosabb rendelkezése, hogy a felszámolás kezdő időpontja előtti 3 évet veti vizsgálat alá, tehát ha a megelőző 3 évben, az ügyvezető csalárdul járt el (például a hitelezők kifizetése helyett magának fizetett kölcsönöket), akkor a bíróság meg fogja állapítani az ügyvezető mögöttes felelősségét korlátolt felelősség mellett is.
Az ilyen per egyre gyakoribb, mondhatni a jövőben minden felszámoláshoz kapcsolódni fog majd egy.
Lényeges, hogy két perről beszélünk, az első egy megállapítási per, amelyben kimondják az ügyvezető felelősségét és biztosíték adására kötelezhetik. A második pert a felszámolás lezárulása után lehet megindítani (hiszen lehet, hogy a felszámolás során a hitelezőt valamilyen formában kifizetik). Az első perben nyújtott vagyoni biztosíték garantálja az esetlegesen később megindítandó második, marasztalási per kielégítési alapját. A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása alapján azonban végleges marasztalására csak akkor kerülhet sor, ha fedezet hiányában az adós vagyonából (azaz a felszámolt cégből) valóban nem történik meg a hitelezői igények kielégítése. A vezető tisztségviselőkkel szemben tehát csak a felszámolási eljárás befejezése után lehet marasztalás iránti igényt érvényesíteni (második per).
Kényszertörlési eljárásban törölt cégek vezetőinek felelőssége
A kényszertörölt cégek ügyvezetői is felelősséggel tartoznak a hitelezői tartozásokért, ha a fizetésképtelenségi helyzetben nem a hitelezők érdekeinek megfelelően jártak el, ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Ezekre a perekre nem a csődtörvény alkalmazandó, hanem a cégtörvény 118/3 §-a. A cégtörvény pedig nem alkalmaz a fentiekhez hasonló kétlépcsős rendszert. A kereset előterjesztésére, a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követően van lehetőség. Keresetindításra az a hitelező jogosult, aki a követelését a kényszertörlési eljárásban bejelentette.
A cégtörvény nem állapít meg időkorlátot, hogy az ügyvezetőt – vagy azt, aki a céget ténylegesen irányította – mennyi idővel visszamenőleg lehet perbe fogni. Sőt itt is érvényesül az a szabály, hogyha a kényszertörölt cég nem adta be a beszámolót, akkor vélelmezni kell a rosszhiszeműségét. Ebben az esetben nem a hitelezőnek kell bizonyítania a perben, hogy a volt ügyvezető csalárdul járt el, hanem az ügyvezetőnek, hogy úgy vezette a céget, ahogy tőle az adott körülmények között elvárható volt (például a fizetésképtelenségi helyzetben nem a saját zsebébe tette a cég vagyonát, hanem a hitelezők között elosztotta).
Mikor nem lehet felelősségre vonni a volt ügyvezetőt?
Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy ha a cég valóban fizetésképtelen lett és a fizetésképtelenségi helyzetben az ügyvezető úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható, akkor kft. esetén sem felel a magánvagyonával. Ezt kell bizonyítanunk a bíróságon! Mit is jelent az, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárató? A fizetésképtelenségi helyzetben is teljesen átlátható a társaság gazdálkodása, azaz a könyvelése áttekinthető, bevallásai, éves beszámolói beadásra kerültek, a felszámoló felé az ügyvezető teljesítette a dokumentáció átadási és tájékoztatási kötelezettségét. Másfelől pedig mindent megtett a fizetésképtelenségi helyzet megakadályozásáért, összehívta a döntéshozó szervet, a hitelezőket tájékoztatta, a cég vagyonát pedig nem mentette ki a hitelezők elől.